Gazdaságpolitika


Mint ismert, Kóka úr óta folyamatosan dübörög a gazdaság
Malomipar
Eltűnik az ötödik szereplő a magyar malomipar túlkapacitásokkal küszködő térképéről: a komáromi Sikér Zrt. sokmilliós adósságot hagy maga után.
Egyszer egy oknyomozó riporter kideríthetné, hogy miként történik meg az elképzelhetetlen: Hatalmas árrés mellett tönkremegy egy molnár cég. Ugye, a kenyérgabona ára cca 50 Ft kilogrammonként. A liszt ára pedig 100-200 Ft/kg boltoktól és származási helytől függően. Az olcsóbb lisztek a szürke 77 árnyalatát képviselik, feltehetően külföldi eredettel. A magyar föld ugyan többet terem, mint a belső felhasználás, de állítólag jó üzlet azt a magas sikertartalma miatt kiszállítani, s helyette gyengébb minőségű külföldit behozni.
Gyermek koromban sem volt ingyen a munka és az energia. Akkor is fizettek adót a malmok. Az örletés mégis csak 10 %-a volt a gabona árának. Vagyis a lisztnek 55 Ft/kg áron kellene a boltokhoz kerülni, plusz szállítási és kereskedelmi díjak.
Ilyen körülmények között miként tud tönkremenni egy malomipari óriás ?!

Nagy tetejükre kövér varjak űlnek
Magyarország és Csehország gazdaságát érheti a legnagyobb veszteség a Brexit miatt a kelet-közép-európai térségben.
Okát nem adják, de hát biztosan okos emberek mondják, ha egyszer a média lehozza állításukat!
A GDP-növekedést már az is visszafogja, hogy az EU-s költségvetési ciklusváltás miatt kevesebb uniós forrás érkezik a gazdaságba, miközben az év elején az ipar eddigi húzóerejének számító autógyártás növekedése is megtorpant.
Vajon mikortól is lesz a különválás és mikortól lesz a ciklusváltás? S melyik lehet az első év, amikor a brexittel gazdaságilag is érdemben számolhatunk ?!

Hosszú útra megyek..
Újabb nagyobb foglalkoztatónak mondhat búcsút Pécs, illetve Baranya: leépíti pécsi gyártását az IQOR Hungary Kft.
Bizonyára a brexit az oka a malomipar és más ágazatok munkaerő elbocsátásának Magyarországon.

Templomi oldal:
Nő a munkanélküliség márciusbanCsaknem ezer fővel emelkedett még márciusban is a munkanélküliek száma Baranya megyében. A növekedés azért furcsa, mert az évnek ebben az időszakában már indulnak a közmunkaprogramok, élénkül a szezonális munkaerőpiac is.
Csökkenő munkanélküliség márciusban
Csaknem három és félezerrel kevesebb munkanélkülit tartanak nyilván jelenleg a megyénkben, mint egy évvel ezelőtt. Árnyalja a pozitív hírt, hogy a kedvező változás zömében a közmunkának köszönhető, és magas a tartós munkanélküliek aránya is.

Munkaerőhiány Pécsett:
Súlyos szakemberhiány tapasztalható az autójavítás területén – akadozó szolgáltatást, nagyobb várakozási időt, drágulást hoz a kialakuló helyzet.
Munkaerőhiány: Munkanélküli: 5225 szakmunkás, 4092 érettségizett, 926 diplomás. A 17485 nyilvántartott baranyai álláskereső harmada tartós munkanélküli.
PTE: a Pécsett végzett diplomások 7 százaléka ugyanis munkanélküli lesz, 22 százalékuk pedig nem olyan állást kap, mint amit tanult. (Vállalva a kihívásokat, elmegy kocsitologatónak egy kereskedelmi céghez?) Hazánkban sok/kevés a képzett ember. Kellene a néger bevándorlók hada.. Néger informatikus, orvos, mérnök. De legalább egy autószerelő.. Vagy legalább ne legyen analfabéta... S ne kérjen 100x többet, mint a magyar segélyen élő..

Elvágyódás
Befejezi a dohányfeldolgozási tevékenységet az Universal Leaf Tobacco (ULT) Magyarország Zrt. nyíregyházi üzeme, mivel a Virginia és Burley dohányok feldolgozását Olaszországba helyezik át.
Vajh Olaszországban olcsóbb a munkaerő, vagy képzettebb ?

Gyarapodunk
A használt autók importja még nem érte el a csúcsát, az első fél évi 22 százalékos bővülés arra utal, hogy a behozatal az idén jóval meghaladja majd a tavaly elért mintegy 122 600 darabos rekordot.
Használt ruha, használt cipő, használt autó... Használt lakást nem lehet behozni ?! Nem túl magas a közmunkások keresete, hogy ennyi mindenre (sem) tellik ?

Isten veled, Uber!
Kár volt kiűzni ezt az 1200 főt foglalkoztató szállitmányozási céget. Elég lett volna megkövetelni, hogy ugyanolyan sárga taxikkal dolgozzon, mint a többi taxi vállalat és ugynúgy adózzon is. Csak azért, mert nem itt van a központja, attól még a magyar leányvállalat működhetne a többiekhez hasonló feltételekkel. Persze, ha adóelkerülés volt a háttérben..

Nagyon bonyolult eszmefuttatás, de tán az egyetemet végzett közgazdászok felfogják: A minimálbérért csak akkor vándorol a közmunkás, ha a minimálbér magasabb a szállás, utazás, külön konyha költségeivel, s a családtól való különélés miatt még pár forinttal mindez megfejelve. Mert a munkanélküli lányok házhoz jönnek, de 15000 Ft a tiszteletdíjuk.

Merre, uram?
A szakember szerint sok példa van arra, hogy nincs jövő az EU-n kívül számunkra - főleg ha még az uniós támogatásokat is figyelembe vesszük, ami nélkül elenyésző lenne a gazdasági növekedésünk.
A gazdaságunkkal foglalkozók között Zsiday úr nem tűnik a legjobb amatőrnek. Először is az oktatásba fektetne több pénzt. Melyik ágazatba? Ki tudja, hogy a képzési idő után - pár év múlva - milyen szakmák lesznek a keresettek? De még ez előtt jön a pofon, hogy az angolok kilépésével eleve csökken az unios támogatások összege, s nem látszik, miből lehetne a fellépő pénzhiányt pótolni. Ugye, a hiányzó gyárak..
Teszem azt, a kormány jól megjósolja, milyen területeken kell erősíteni az oktatást. De mi tartja vissza a fiatalt, hogy a végzettségével ne Németországban keressen 5-szörös bérért állást? Lezárjuk az osztrák határt? Vagy drasztikusan megemeljük a béreket a következő 2-3 évben? Ha általános béremelés jön, akkor meddig maradnak nálunk az olcsó munkaerőre betelepült vállalatok? S hol van helyettük a drága, kvalifikált munkát igénylő ipar?

Szerintem meg kellene kezdeni a gazdaság szerkezetének átalakítását a minőségi munkák felé tolódva. S a program beindításakor megkezdeni a készülő gyárakhoz a szakember gárda képzését. S aztán a primitív munkákat ajánló cégek majd maguktól elmennek, ha nincs számukra munkaerő. Normál körülmények között ezt a feladatot a kapitalizmus automatikusan végrehajtaná, de annyi időnk már nem maradt.

A jövő elkezdődött

Ma a jegybanki alapkamat zero, némely országban negatív. Ez arra kell, hogy ösztönözzen a tőkéseket, hogy ne készpénzben tartsák vagyonukat, hanem vállalkozzanak. Hiszen a pénzük stagnál, vagy lassan kopik. Erre még ráerősít a lopakodó infláció. A bolti árak szépen csendben kúsznak felfelé, vagy ugyanazon az áron minőségromlás, vagy kevesebb árut tartalmazó egységcsomag lepi meg a vásárlókat.
Augurok a bankszakmában
Mint látjuk, egy 1% banki kamat mellett az inflációs cél a 3%. Vagyis 2 % reálcsökkenés évente. Tavaly az energiaár csökkenésnek köszönhetően a makromutató szerint deflációs helyzet alakult ki nálunk. Természetesen számos árunak emelkedett az ára, de a fogyasztói kosár az alacsony benzinár miatt könnyebb lett. Mondjuk, a motorizációban kevésbé érintett nyugdíjas és minimálbéres réteg nem érzett deflációt..

Az infláció az, amikor több pénz van a piacon, mint áru, s az árak megindulnak felfelé. Ilyenkor lehet nagyobb árutermelésre sarkallni, vagy a bankok által pénzt kivonni a piacról, mondjuk befektetésre ösztönözve. Ehhez azonban magasabb kamatok kellenek, ami viszont az állam eladósodását fokozza. Amit az infláció növelésével lehet pl korrigálni, vigyázva arra, nehogy az elszabaduljon.
A baj sosem magányos! Hazánkban nem csak ezt a kényes, egymással szembemenő 2 markert kell egyensúlyban tartani, hanem közben gazdaságot is kellene bővíteni egyrészt a munkanélküliség csökkentésére, nagyobb részt a menő gazdaságokhoz való felzárkózás miatt.
A gazdaság fellendítésének egyik módja, hogy pénzt pumpálok bele. Erre lett volna az ajándék felzárkóztatási és kohéziós alap az uniótól. Igen ám, de az EU nem szereti az állami vállalkozást. Magán cég pedig a nagy kockázatot mellőzné. Ugyanis egy állami cég nem kockáztatott volna annyit, hiszen szakemberek hada vizsgálja folyamatosan a piacot s készít a kormánynak prognózisokat. Erre egy induló magáncégnek semmi lehetősége sincs. Az állami cég kockázatát csökkenti, hogy nem teljes munkabérrel kell számolnia, hanem a munkanélküli segéllyel csökkentett bérrel. Ma is van a munkanélkülinek betegellátása, csak azt az állam fizeti a magáncég helyett. Az állam az adókat is mérsékelheti a saját vállalkozásánál... Vagyis ideális az állami vállalatok beindítása lenne, ha az EU engedné. Ennek hiányában marad a piac önszabályozó szerepe, minek következtében maradnak nálunk az olcsó munkaerőre betelepült vállalatok. A többszörös keresetért nyugatra ömlő magyar munkaerő fogytával 3 lehetősége marad az összeszerelő üzemeknek:
1.Bért emelnek, noha épp az olcsó bérért jöttek ide.
2.Betelepíteni még olcsóbb aids-es afrikai munkaerőt, s lassan lecserélni a lakosságot színesbőrűre.
3.El lehet menni ebből a k.. országból.
Nyilvánvalóan ebből a magyar érdek a béremelés lenne. Igen ám, de a piac csak a kvalifikált munkát díjazza. Nosza, képezzünk ki gyorsan egy jó szakember gárdát, s imádkozzunk minőségi munkára bejövő vállalatokért. No, de a kiképzett fiatal meddig marad, ha a szomszéd országban 4-szeres munkabért kaphat? Vagyis a két dolog egy időben kell végbemenjen. A minőségi munkát adó gyár betelepülése az ahhoz szükséges munkaerő egyidejű képzésével, akik magas, az osztrák bérszintet közelítő munkabért kapnak. Csak melyik az a globális cég, amelyik hittanra idehozza termelését?!

Infláció és kamat
A Magyar Nemzeti Bank 1,35 százalékra csökkentette az alapkamatot júliusban. Az előnyök annyira nyilvánvalóak, hogy inkább az a kérdés: miért nem tette meg ezt már a korábbi jegybanki vezetés?
Sulinet: Az infláció tartós árszínvonal emelkedés. Az árszínvonal a gazdaság termékárainak súlyozott átlaga. A termékárak az áru és pénzpiac összjátékának eredményeként alakulnak. Ha a makrokereslet meghaladja a makrokínálatot, akkor nem csak az egyes termékek esetén, hanem összességükben emelkednek meg az árak. A makrokereslet meghaladhatja a kínálatot, úgy, hogy a kereslet nő a kínálathoz képest, vagy úgy, ha a kínálat csökken a kereslethez képest. Ezek alapján beszélhetünk keresleti, vagy költség- (kínálati) inflációról.
Nem vagyok közgazda, de el tudok képzelni olyan helyzetet is, hogy a kereslet-kínálat nem változik, csak felesleges pénz jelenik meg a piacon. Ami egyrészt némi áremelést generál, másrészt pénzkihelyezési gondot okoz zero kamatnál. Ilyenkor jönnek az ingatlanvásárlások és a külföldre menekítés. Az ingatlanba fektetés torzítja a lakáspiacot, a külföldre mentést pedig forráskivonásnak csúfolják.

Erdos Tibor Az infláció és az államháztartás
A szakirodalomban a szokványos tárgyalási mód a következo: az államháztartás a saját egyenlegén keresztül befolyásolja az általános árszínvonal alakulását. Ha deficites, akkor inflációt gerjeszt, ha szufficites, akkor deflációs hatású.
Vagyis, ha az éves költségvetés kiadási oldala magasabb a bevételi oldalnál, akkor az állam inflációt gerjeszt. Mint látjuk, belső államadósság mellett a költségvetési hiány kellemetlen következményekkel jár. Szerencsére, hazánkban csak most indult be a belső eladósodás.

A munkanélküliségi ráta 1%-os csökkentéséhez kb. 2%-os gazdasági növekedés szükséges. Mondják.. akik még nem hallottak a közmunkáról, a haderőfejlesztésről, a csökkentett munkaidőről, az idénymunkáról és a külföldi bérmunkákról.

Nyomkövetők
A hatalmas magyarországi munkaerőhiányhoz hasonló kezd kialakulni az USA-ban is. Ezen kívül analogia még, hogy nekünk van egy Ózdunk, az USA-nak meg egy Detroitja. Nekünk vannak török (szíriai) menekültjeink, az amiknak meg a mexikóiak ellen kell falat építeni. Csak az USA a falat gépfegyverrel védi, a magyarok meg morcos képpel.

Az olcsón jött népvagyonból vállalkozóvá tett másodosztályú emberek továbbra is foggal-körömmel ragaszkodnának az USA által elindított népvándoroltatáshoz, mert abban látják a magyar "munkaerőhiány" megszüntetését. Lám, Németországban is már munkaerő többlet van a bevándorolt 1 millió ázsiai és afrikai kapcsán, amelyből vagy 50 munkára is alkalmasnak bizonyult. Ja, kérem, a 70-es IQ-ju afrikaiak helyett vitték volna a 80-as magyar romákat! Most tele lennének munkás kezekkel! Nálunk 2 milliósra tehető az inaktívak tábora, de azok nem akarnak dolgozni, mert inkább a jól fizető közmunkát választják!
Engem azért főképp az idegesít, hogy politikusaink jó része is felsorakozik a négerimport mellé. Értem én, hogy gyűlölik a magyarokat, de ennyire ?!... Mint írják, ha mogyoróval fizetsz, majmokat kapsz..

Mézesmadzag
"A klasszikus bér-ár spirál meglétének egyik első tesztje Magyarországon fog zajlani" - véli Zsiday Viktor, a Citadella Alapkezelő portfóliómenedzsere. A befektetési szakember - saját blogján - a jelentős magyarországi béremelkedésből fakadó kockázatokról és annak inflációs hatásairól ír.
Annyira igaza van Zsiday úrnak, hogy még a béremelés el sem kezdődött, már beindult az árspirál. Mert nem egy klasszikus helyzetben van országunk. Ugye, a nyugattal kellene versenyeznünk bérben (is). Csak a nyugatnak ott a modern gyártósora, a bejáratott piaca, a magas keresettel elszívott agyak sokasága, s mindehhez még a perifériák folyamatos lehúzása. Te rugós cipővel futsz a tövises úton, én meg versenyezzek veled mezétláb..
Ugye, vagy komolyan veszik a kohéziós alapok felhasználását, vagy kilépünk az EU-ból, vagy marad minden a régiben. Több variáció így hirtelen nem jut eszembe..
A bérek emelése csak mérsékelten következhet be a vállalkozók nyereségének terhére. Utána már a kormánynak kell a lehetséges beavatkozásokat végigvinni. Járulékcsökkentés (egészségügy? nyugdíj?), kvalifikált munkát igénylő gyárak betelepítése s állami cégek alapítása az EU akarata ellenére. Ami, ha másként nem megy, akkor bujtatott magyar vállalkozói rétegen keresztül.

Köcsög aludttejért
Alig van gyümölcs, még sincs, aki leszedje. Egyre több gond sújtja a magyar mezőgazdaságot: a hideg és a jégkárok mellett emberhiánnyal is küzdenek a gazdák.
Lassan vége annak az időnek, amikor a gazda sokmilliós eszközparkba fektet, aztán a kézimunkára - már ha egyáltalán arra igényt tart - már csak filléreket szán. Egyre több vidéken a segédmunkás sem akar 5000 Ft-os napszámban dolgozni. Mert belefáradtak a 25 éves reménytelenségbe.. Vagy adtok többet, vagy legyen vége..

Finoman fogalmava, a vállalkozók szövetségénél sajátos gazdaságszemlélet uralkodik. ugye, az olcsó munkaerőre épült bóvligyárak ma egyre nehezebben találnak munkaerőt, pláne képzettet. Mi erre a reakciójuk? Hozzunk be bevándorlókat!
Nos, először is hazánkban még számos vidéken nagy a munkanélküliség. Azonban ez a munkanélküli nem mobil. Mert a nyugat-magyarországi munkahely minimálbére nem fedezi a különélés költségeit. Amennyiben nyelvvel, szakmával rendelkezik, akkor meg nem Győrben száll le a vonatról, hanem megy még 100 km-t, s máris elfogadható bére lesz.
Az unio egyik legalacsonyabb bérét fizeti a magyar vállalkozó. Ebből kifolyólag EU-s munkaerő tartalékkal nem számolhatunk. Nosza, ott van Ukrajna, Albánia, ahol még kisebb kulturális szakadék van a népünkkel. De vajon meddig marad nálunk a külföldi, ha másik EU-s országban minimum annyit keresne, mint itt, csak pl a lengyeleknél, szlovákoknál a nyelvi beilleszkedés is egyszerűbb. Nem beszélve az ottani +30% bérekről.
Lehetne nálunk a strukturális munkanélküliségen javítani. Mert sok ezer diplomás munkanélkülink is van, azonban momentán csökkent a filozófusok iránti kereslet. Adjunk a kezükbe piacképes szakmát. Viszont akkor mi tartja vissza a fiatalt, hogy kivándoroljon ?!
Bármennyire fáj a vállalkozóknak pénzt kiadni, be kell látniuk, BÉREMELÉS (min.100%) nélkül nem megy... S ha Varga úr a népszavazás előtt így nyilatkozik, akkor mekkora mellénnyel beszél a néppel egy szavazás után?!

Rolek és a csúsztatás
Rolek úr és társainak a szíve fáj minden, a dolgozóknak kiadott forintért. Nagyon nem szeretnének munkabért emelni, pedig már sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Az is érdekes, hogy a foglalkoztatottakat a kiskorú 15 évesek és az aggkorú 74 évesek beszámításával összegezik. Vajon milyen munkát végez egy 15 éves, és milyen munkát végzett egész életében az, aki még 74 évesen is húzza valahonnét a sápot? Miközben a magyar férfiak átlagéletkora 69 év.
Alapszabály, hogy a víz a hegyről lefelé folyik, a munkaerő pedig a magasabb keresetek felé áramlik. Minél nagyobb a bérdifferencia, annál messzebb hajlandó a munkaerő vándorolni érte. Mint látjuk, a kevésbé zsugori szlovák gyárosok 30 %-kal több bért adnak. Ezért a kis többletért viszonylag kevés magyar vándorol az északi szomszédunkhoz. Persze, a német bérért már ezer km-t is utazik a hazánkfia. Magyarországon nincs munkaerőhiány, csak strukturális munkanélküliség van. Mert a vállalkozói réteg a szakmunkás képzésre keveset fordít. Igaz, bármennyit fektetne be, a kész szakmunkás kivándorolna a hatalmas bérolló miatt. Mert hazánkat 25 éve drasztikusan kizsákmányolják. Jönnek a gazemberek, hogy 33 milliárd eurót kapunk, miközben csak 8 milliárd az EU-s hozzájárulásunk. Na, de mire költhetjük ezt az "ajándék" pénzt? Ostobaságokra, vagy a nyugati multik támogatására. Tessék már megmutatni, hány gyár épült a felzárkóztatási alap segítségével? Az a minimális iparfejlesztés is annyiba került, mint az ott dolgozók össz életkeresete.

A munkaerőhiányra tekintettel hazánkban is bevezethetik a 4 napos munkahetet és a plusz ünnepnapot. "A technológiai fejlődés paradigmaváltásra ösztönzi a HR szakmát. Az eddig megszokott rendszer megváltoztatásával, és a négynapos munkahét bevezetésével a termelékenység fokozását kívánják elérni. ". (Azért van valami profán dolog abban, hogy eztán megünnepeljük Jézus Krisztus felakasztását. Nagypénteket. Mert a feltámadásra mondhatni, örömünnep. Úgy vagy elküldve a francba, hogy alig várod az indulást..)
Bezár a bazár: A nyári hónapokban hosszabb leállás volt az Audi győri és az Opel szentgotthárdi gyárában is, ami azonnal meglátszott az egész magyar ipar teljesítményén. Múlóban.Az év végén az Audi Hungaria Motor Kft. beolvad az Audi Hungaria Services Zrt.-be - tette közzé a vállalat a Cégközlönyben.

A globalizáció nyertesei
1. Banglades, Egyiptom
2. Etiópia, Indonézia, Kenya, Mianmar
3. Nigéria, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Vietnám
Meg is indult a győztes nép Európa felé. Hamarosan Európában is hasonló paradicsomi állapotok lehetnek.

Nem értem a gazdaságot!

Hosszú ideje mást se hallunk, mint rossz az egészségügyünk, mert nincs rá elég pénz. A kevés nyugdíjunk is veszélyben van, mert nincs elég pénz. Erre mit hallok ma a rádióból: A kormány megfontolja a járulékok csökkentésének lehetőségét, hogy a szegény vállalkozók bért tudjanak emelni. Vajon milyen járulékokat lehet csökkenteni a TB-n és a nyugdíjon kívül ?!
Teszem azt, eltörlik az egészet, s a nyugellátást, társadalombiztosítást a vállalatok nyereségadójának növelésével pótolják. Mondjuk, egy szép, 80%-os nyereségadóval. Akkor is csak max 40% béremelésre futja, ami kelet-európai relációban is kevés. Mert annyival már itt le vagyunk maradva. Akkor miből lesz az az emelés, amely meggátolja a fiataljaink további nyugatra áramlását.? Amihez minimum 100% kellene?
Ha a nyereséget adóztatják, akkor viszont miből lesz a technikai, technologiai fejlesztés, amellyel húzóágazatok alakíthatók ki ? Mert nálunk egyszerre van munkanélküliség és munkaerő hiány. Tessék már a bóvligyárakat Kelet-Magyarországra átvinni, amellyel szünne ott a munkanélküliség, s helyette magasan kvalifikált munkát hozni a Dunántúlra. Amely úgy meg van fizetve, hogy nem akar a veszprémi Münchenbe menni dolgozni.
A global cégeket pedig meg sem lehet fogni nyereségadóval, hiszen minden országban van termelő egységük, s ott veszik ki a nyereséget, ahol a maximumot ki tudják hozni pénzátcsoportosítással. Most akkor miért is nem hagyhatja Varga úr, hogy a nyereségük terhére emeljenek munkabért ?!

Mondják, hogy '20-ig 90 milliárd érkezik fejlesztésre. Tessék kevesebbet lopni belőle, kedves politikusaink, mert egyszer lejárnak az arany évek, s a titkosszolgálat utánatok megy Amerikáig is, hogy számonkérje rajtatok az ország tönkretételét. 90 milliárdból már valamit lehet kezdeni, ha ésszerűen van befektetve, s nem improduktív területre, vagy offshore cégek zsebében köt ki.

Miért is tudnak a hazai és a globális cégek ilyen kevés munkabért fizetni? Mert eddig olcsó volt a munkaerő, a nyereség meg nagy. Láttunk olyan kiskereskedelmi láncot, ahol csak az első hypermarket épült import tőkével. A többi egységet a nyereség kitermelte. Pedig az sokkal kisebb haszonnal dolgozott, mint a "hazai". Nem tudom, milyen adók terhelik a kereskedelmet, de azt én is látom, hogy a kenyéreladásnál a tőke napi 20% kamatot hoz, addig a búzatermelésnél egy év alatt keletkezik ennyi.
Mekkora a bolti eladók munkabére Svájcban, s mekkora nálunk? Miközben az árak viszonylag kiegyenlítettek. S a külföldi munkaerő sincs jobban meghajtva, mint a magyar. Bizonyára Svájc járulékot csökkentett! De akkor miből van náluk a nyugdíj? Meg az egészségügy?!

A vállalkozásokból leginkább a munkabér az, amely hazánk fejlődésére fordítható. Ezért kellene a forintot felértékelni, amivel burkolt béremelést hajtana végre a kormány. Bár a minimálbér jelentősebb megemelése is automatikus béremeléseket vonna maga után. Ugyanis a minimálbéres ma minimum 8 kemény órában keres netto 73000 Ft-ot. A közmunkás a téren üldögél a seprű mellett 42000 Ft-ért. Se munka, se munkaidő, se haklis főnök.. De a közmunkás bére, ami a döglődő spanyolok munkanélküli segélyének 30%-a nem elég a rezsire sem, s akkor még mit eszik? Hazánk a rendszerváltás előtt a legvidámabb barakk volt. De mi jobbat akartunk! Hát megkaptuk..

A munkabér, a munkaerő ára...
Az Eurostat adatai szerint 2015-ben 6702 euró volt az éves átlagos nettó bér hazánkban, ami egy 40 százalékos emelést követően 9383 euróra ugrana.
A gyakran célként említett osztrák bér sem kerülne belátható távolságba, hiszen 2015-ben átlagosan 28 306 eurót vihettek haza az ottani dolgozók.
Mint látjuk, a svájci kereset a 7-szerese a magyarénak. Érthetetlen, hogy az illegális gazdasági bevándorlók elkerülik Svájcot! Mint írják, Varga úr álmodik.. Kérem, a vállalkozók gondja első sorban a béremelés. Vagy lehúzhatják a rolót! Gyengébb embertársainkat lehet riogatni olcsó bevándorló munkaerővel, de aki belegondol, az láthatja: Mi nem a rabszolgatartó övbe tartozunk, hanem a rabszolgák közé. Ott is sereghajtók vagyunk.. 27 éve rendszert váltottunk, hogy jobban élhessünk. 12 éve csatlakoztunk az EU-hoz, hogy jobban élhessünk. Zero. Ugyanúgy 1/5-ét keressük az osztrák munkabérnek, mint 27 évvel ezelőtt. Csak közben egy hangyányit eladósodott államunk és népünk. Ki a felelős ?!

Brutto 100 000 után a netto kereset 66.500,-Ft. (~ 220 €/month.)
Adós fizess! A garantált brutto bérminimum 129.000,- Ft. Egy ilyen munkás után a cég költsége 165.765,-Ft/hó. Vajon Németországban mennyit keres egy ilyen munkát végző alkalmazott és mekkora a céget terhelő költség?
Árnyalva a dolgozó terheit:
- személyi jövedelemadó 16 650 forint (15%)
- nyugdíjjárulék 11 100 forint (10%)
- egészségbiztosítási járulék 4 440 forint (4%)
- pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 330 forint (3%)
- munkaerőpiaci járulék 1 665 forint (1,5%)
A garantált bérminimumból 85 785 forintot vihetnek haza a dolgozók, míg a cégnek 165 765 forintjába kerül.

Munkaadók
A munkaadók bérjellegű terhei nem ilyen számosak, és az összesített mértéke is kisebb, mint a munkavállalók esetében. A legjelentősebb tétel a 27 %-os szociális hozzájárulási adó. A másik tétel pedig a címben is szereplő munkaadói járulék, amelynek a hivatalos megnevezése, szakképzési hozzájárulás, amelynek a mértéke 2015 folyamán is a bruttó bér 1,5 %-a lesz. Táblázatban. Valamint minden kedvezményt felsorolva. Vajon melyik tételből venne el béremelésre Varga úr?


Mégsincs munkaerő hiány Magyarországon. Ugyanis, ha kevés a szakember, akkor nem tud a vállalkozó trükközni a bérminimummal, mert a munkás továbbáll. Mellesleg egy nép szíve szakad meg a vállalkozóért, amelyik nem tudja ezt az éhbért kigazdálkodni! Mi lenne ezekkel a vállalkozókkal a tótoknál vagy a polákoknál, hogy csak a rabszolgaövezetet említsük.. A németeknél viszont kevésnek bizonyult a másfél millió illegális bevándorló, akikből ráadásul 55000 önként hazautazik némi anyagi támogatás ellenében. Mekkora lenne a munkaerőhiány náluk, ha Orbánék elfogadják a kvótát, s ide toloncolják a sok mérnököt, orvost, informatikust és minősített hegesztőt..

Dráguló munkaerő - kigazdálkodják
a SPAR a tavalyi négymilliárd forint után az idén mintegy hétmilliárd forintot invesztál a bérfejlesztésbe, amit a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzál” – mondta lapunknak Maczelka Márk, a cég kommunikációs vezetője.
Vajh hányszor lehet a járulékcsökkentés módszerével érni, s meddig lehet emelni a kereskedelmi árakat a bérköltség kompenzálására? Miközben a bolti árak nagyjából azonosak Európában, valahogy nyugaton több bérköltséget sikerül kihozni belőlük. Rossz a magyar menedzsment? Hol tűnik el a pénz? S a Lidl mitől tud akkora bértömeget kigazdálkodni?
A SPAR minden dolgozója 100 ezer forintnyi készpénzes, béren kívüli juttatást kap az idén, a vállalatnál több mint 5 éve dolgozók pedig további 40 ezer forint értékű béren kívüli juttatást kapnak SZÉP-kártyán. Emellett megmarad a dolgozók 13. havi juttatása is.
OBI szintén 25% körül emel béreket. Árról nincs info. De mindenki addig emel, ameddig van árujára kereslet.

Terme(lé)kenységi mutató - Az alapcikk
A magyar átlagbér ~250000 Ft ez járulékokkal növelve 318750 Ft havonta. Az egy órára jutó bérköltség: 318750/160= 1992,2 Ft. Ez dollárban: 1992,2/289=6,9 USD. Ez azt jelenti hogy az egy órára jutó 34,58 USD-ben viszonylag kevés a 6,9 USD bérköltség. Nyugati bérszínvonal esetén ezt néggyel megszorozva 4x6,9= 27,6 USD-al kellene, hogy több legyen a bérköltség. Tehát a 4-5 ször nagyobb nyugati bérekkel számolva a mi egy órára jutó GDP-nk 34,58+27,6= 62,08 USD lenne. Ha megnézzük a cikkben szereplő táblázatot,ezzel az értékkel a táblázat felső harmadába kerülünk, megelőzve az angolokat svédeket, osztrákokat stb. Az más kérdés, hogy nyugati bérek esetén a multik nem jönnének ide és azért lenne alacsony a GDP-nk. Ez a 22-es csapdája, emiatt nem fogjuk soha elérni a nyugati béreket, ahhoz hazai ipar, nagyipar kellene.

Miniszterelnök úr évértékelőjén: "Sikertörténet lettünk!". Bizonyára a luxemburgiakat elönti a sárga irigység..


Szegény vállalkozók miből emeljenek munkabért ?!
A 2800 milliárd forintra becsült, külföldön tartott magyar vagyon egy része Európán kívül kereshet magának új helyet azok után, hogy ez év júliusától a NAV minden felvilágosítást megkap ezekről. Tisztes gyarapodás. Megtriplázták vagyonukat a magyar gazdagok 10 év alatt. Középosztály megteremtése. Megfelelő gazdasági szerkezet mellett magától kialakulna.

Gyár helyett üveghíd. Elmebaj, vagy "parancsra tettem"? Innét a béka popója alól nem látszik más lehetőség. De a politika hitele elillant az elmúlt röpke 27 év során..

Elterjesztették a köztudatban, hogy a romák felzárkóztatására szánt pénzt valakik elsikkasztották. A fő gyanusított Farkas Flórián. A TV mutatta a rokonságot: Apja és húga mélyszegénységben élnek. Flórián ugyan egy emeletes viskót birtokol, de az csak néhány tíz millióra ad magyarázatot. Viszont a média milliárdos sikkasztást emleget. Csak nem nyugatra ment a pénz, mint annyi politikusunk nyugati támogatásból lecsipett vagyona?! Fura analogia, de a kohéziós pénzek is általában visszakerülnek a feladóhoz.

FIDESZ siker: 2010 óta folyamatosan nőnek az uniós támogatások a GDP-hez viszonyítva.

Kristálygömbbe nézve
A Mol csoport elnök-vezérigazgatója szerint nem csak most van baj: a hosszú távú versenyképességünk kilátásai aggasztják, ezért tartja fontosnak, hogy mielőbb sebességet váltsunk.
Arról, hogy hosszabb távon milyen megoldások lehetnének, konkrétumok helyett csak annyit mondott: a versenyképességi tanács, amelynek ő is tagja, az oktatás, az egészségügy, a demográfia terén adna tanácsokat a kormánynak.
Egy százas, ugye nem kértem sokat?.. Ugye, ha magasabb béreket fizetne a vállalkozói szektor (felét a németnek) már nem lenne munkaerőhiány. Ha kütyügyárak helyett komoly vállalkozások nyílnának, akkor a jövőnkkel sem lenne semmi baj. Mezőgazdaságnál nem a gabonát kellene eladni külföldre, hanem a lisztből, húsból készült termékeket. Nem nyugati gyárak beszállító iparát kellene megteremteni, hanem magát a komplex gyárat. Kutatásoknál a gyakorlati alkalmazások felé kellene elmozdulni. Az iparban az innovatív munkaerőt megfizetni, mert mindig az új termékeken van az extra profit..

Munkaerő hiány várható a németeknél.
Valahogy kevésnek bizonyult az elmúlt 2 évben a németekhez megérkező illegális bevándorló orvosok, mérnökök, minősített hegesztők hada. A német gazdaság több embert igényelne a jövőben.
Persze, azért a féllábú, analfabéta, bűnözésre hajlamos bevándorlókat szívesen átengednék a magyaroknak kvóta szerint. Látjuk a líbiai partoktól az olaszok által Európába hordott emberek képeit. Egyre egészségesebb, fiatalabb négerek érkeznek. Kinek a négerei lesznek?

Miből emeljek munkabért?
A Szakonyi Péter által szerkesztett listán szereplők összvagyona idén megközelítette a 3380 milliárd forintot. Ez csaknem hatszázmilliárddal haladja meg az egy évvel korábbit. Ahhoz, hogy a ma megjelent 2017-es 100-as listára egyáltalán felkerülhessen valaki, 7,5 milliárd forintos vagyonra volt szükség - ez 700 millió forinttal múlja felül a múlt évit, illetve másfél milliárddal magasabb a 2015-ösnél.

Z.Kárpáthy - Nézz már körül a jövő idővel!
a kivándorlás ellehetetleníti a szociális és nyugdíjrendszert, évtizedes távlatban a “balkanizálódás” szélére juttatja az országot, amely az elöregedett társadalmával képtelen lehet az önfenntartásra.
Ha Orbán ezért szólni mert volna, már régen leváltatták volna! Súlyosabb kérdés, mint a migráció! Persze, a végén valakik megfizetik, várhatóan a mai vesztesek..

Nem vagyunk rokonok! Ne nézzen madárnak!
A bérfelzárkóztatáson azonban a hétköznapokban sajnos nem a fentieket értjük, hanem használóik egyszerűen azt kívánják vele sugallni, hogy valamilyen homályos összeesküvés-elmélet eredményeképpen mi magyarok kevesebb munkajövedelmet kapunk, mint amennyi járna.
Ha egy igazságot megpróbálnak eltussolni, akkor rögtön konteot emlegetnek! Pedig:
- egyrészt a gazdaság jelenlegi állapota is több bérkiáramlást tenne lehetővé
- másrészt valóban sok pénz áramlik az improduktív területek felé (Pl strand 5 milliárdért..)
- harmadrészt olyan gyáriparunk van, amilyent külföldről nekünk szánnak
- negyedrészt tessék a szlovákokra gondolni, mitől lettek relatíve megtáltosodva? Amikor már sírtak az elvándorlás és az éhséglázadás kapcsán.
- ötödrészt mitől megy a németek szekere olyan gyorsan, hogy még a franciák is átmennek hozzájuk dolgozni?
- hatodrészt az emlegetett "hatékonyság" a modern magyarországi német gyárakban, ahol a külföldön bevált magyar munkaerő dolgozik..
- hetedrészt a gazdaságunkat hátravető banki manővereket ki rótta ránk?! Meg a többi európai országra? Csapdában az €?
- Miért adtuk el a gyárainkat bontott téglának?
- Miért ugranak a jövedelmek a Lajtánál egy határok nélküli Európában? Ha minden vállalkozó az egységes európai piacon értékesít, csak a Lajtán túl drágábban termel..
- Miért hagytuk, hogy a legéletképesebb, szülőképes korú fiataljaink új hazát válasszanak?
- Miért nem hoztunk létre új munkahelyeket, á la vaslady?

Mivel nem tollas a hátam, utánaolvastam a hivatkozott Oblath Gábor írásnak. Ott a szerző előszeretettel emlegeti a GDP-t, noha ismert, hogy az nálunk nem mérvadó számadat. Felhozza továbbá, hogy ugye a nyugati bérekből nyugati árakat kell megfizetni. Ez a szolgáltató szektornál igaz! De amikor Bécsben 1 kg kristálycukor 200 Ft volt, s nálunk 360 Ft ? Amikor a németeknél 1 kg vaj 1700 Ft, nálunk 2500 Ft? Vagy szokták emelgetni az "ingyenes" orvosi ellátást, ami azért nem egészen ingyenes. S ne csak az elvárt, kikövetelt zsaroló pénzre gondoljunk, hanem a befizetett járadékból való fenntartásokra is! De mit várjunk el egy olyan rendszerben, ahol az ultrahangos fogkőeltávolítás a fogyasztói kosár része.. Meg a 6 W-os hangszóró.. Sorba is állnak érte a nyugdíjasok!
Természetesen a szolgáltatások nem azért drágábbak, mert "termelékenyebbek", hanem mert a szabad piacon mindenért annyit kérek, amennyit hajlandóak mások megfizetni. Ha van miből.. Ergo nem a bolti eladó vagy az utcaseprő termelékenységén múlnak egy független piacon az árak, hanem a húzó ágazatok bevételeiből, a külföldre kihelyezett pénzek kamataiból, a külföldi érdekeltségek hozta profitból. melyek újrafelosztásából lehet a zömnek magas életszinvonalat biztosítani. Ha Madár úr ezt nem érti, szívesen kifejtem neki, noha ő pénzügyi szakember, én meg egyszerű polgár vagyok.

Smaragd tábla - Egy LMP-s már temetné a neoliberalizmust
Mivel nem vagyok szakember, esetleg tévedhetek, de szerintem nem pusztán egy fetisizált plutokrácia a neoliberalizmus. Ideológiájában is több, mint a globális tőke térnyerése a korlátainak teljes megsemmisítése felé. Egy futurisztikus országok nélküli bolygóban gondolkodnak, ahol minden hatalom és pénz egy szűkülő csoport kezében van. Amely még a szellemi szférát is maga alá akarja gyűrni. S ennek eléréséhez a cél szentesít minden eszközt.
Sztálin (Csődör) elvtárs is dobálta a népeket vagonokba gyömöszölve tetszése szerint. A neoliberálisok még a vagont is megspórolnák. Menjen a csőcselék gyalog. (TV mutatta, még tolószékkel is, ezer km távolságokra..) Nem érdekes, hogy egy terület lakossága mit akar. Az sem számít, hogy a vándor mit szeretne. Soros gazdái eldöntik, hogy mi legyen, demokratikusan. Érdekes, de csak Európa határai negligálandók, a többi kontinens megvédheti magát.
Értjük, hogy Európát szét kell verni, hogy aztán saját izlésüknek megfelelően újra összerakhassák. Ez messziről még elfogadható dolog, de MI ITT ÉLÜNK ! Szenvedő alanyai vagyunk a neoliberális vágyaknak, s ehhez semmilyen kárpótlást nem kapunk. A németek legalább magas életszinvonalat kaptak az atrocitásokért.

..hogyan tovább?!
A szakértő felidézte: az egységes bérezés kialakításában az eltérő fejlettségi szint is akadályt jelent. A fejlettebb tagállamokban a vállalkozások már a munkaerő kiváltására alkalmas, bonyolult gépeket és technológiákat alkalmaznak, míg sok országban – köztük nálunk is – a cégek elsősorban az élőmunkára támaszkodnak.
Ha nem mehetünk az egységesülés irányába, akkor mi lesz az EU-val? S ha robotizál nyugat, akkor mi a fészkes fenét akarnak a behurcolt migránsokkal? ..mármint az eltartásukon felül.. Mintha a professzor asszony szavaiból az jönne elő, hogy az EU visszakerül az álomvilágba, lerabolnak bennünket, amennyire lehet, aztán aki bírja, mehet oda dolgozni tőlünk, ahol még lesz munkájára kereslet.
A tudós asszony rátapint a lényegre, amikor a húzóágazatok kiépülését sürgeti. Csak azt nem árulja el, hogy ki fogja ezt nálunk megcselekedni? A nyugatnak nem érdeke. Mintha az állami tulajdonú gyárak kiépítését meg az EU alapból tiltaná. Vajh Soros lesz az, aki megszán bennünket, s modern gyáripart telepít hazánkba? Most ismételjem, hogy a német tulajdonú autógyáraink modernek, munkásaik pedig világszinvonalon dolgoznak? Csak épp a haszon nem nálunk csapódik le, miként a svájci frank kamat és árfolyam rése sem hazánkat boldogította. Mert nekünk muszáj volt az összes bankunkat magánosítani külfödieknek.
Elképzelhető, hogy ismét a rossz oldalon állunk?

Köszönjük EU, hogy kapunk pénzt stadionra, kastélyfelújításra és térburkolatra! Köszönjük, hogy megtámogatjátok a hazánkba települt nyugati vállalatokat kormányunkon keresztül! Köszönjük, hogy terveitek magyar végrehajtói is kapnak némi morzsát a koncból! Köszönjük, hogy nem fojtjátok vízbe azonnal azt a tömeget, amelyik nem fért bele a mentőcsónakba! Köszönjük, hogy importáljátok számunkra a polgárháborút! Köszönjük, hogy elhozzátok nekünk a multikulturalizmust, mert nekünk már csak ez hiányzott!
S most, hogy a Napot egyre jobban fűtik, visszavezettek bennünket a középkor finoman szólva árnyékos tájaira...

Macron elnök a migráció kapcsán figyelmeztetett: Európa sorsközösség! Mint nyugdíjas, szeretnék sorsközösségben élni a luxemburgi nyugdíjassal. Mert ha a rosszat megosztjuk, akkor tán a jót is meg kellene osztani..

Gyárépítés -Jobb későn, mint soha!
Egy alulképzett kommentész Mészáros cégétől félti az új beruházást! Pedig ÉPP EZ LENNE A KÖTELESSÉGE Mészáros cégeinek, s nem focicsapat vásárlás! Mert hazánk felvirágoztatásához a kapitalista mezőnyben magyar kapitalistákon keresztül vezet az út. Vagy vissza a Szovjetunióba...

De az se baj, hogyha utolérjük Amerikát
Miniszterelnökünk egy pártfórumon kijelentette, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát. A HVG szorzott, osztott, s kihozta, hogy ehhez a következő tucat évben 8,9 %-os évi növekedést kellene produkálni, ami nonszensz.
Kérem szépen a HVG nem számolt azzal, hogy az osztrák helyzet romlásával jóval alacsonyabb növekedési ütem is elég lehet. Ausztriában euró van. Ha el akarják inflálni a déli államok adóssághegyét, akkor Ausztriának mélyen a zsebébe kell nyúlni!
Persze, már a rendszerváltásnál beígérték, hogy 20 éven belül utolérjük az osztrák nívót. 27 év telt el...

Vissza a gyártóhoz!
A csinos képviselőnőt az ősi foglalkozást űző anyukájához küldték, amiért rendkívüli és nagyarányú béremelést követelt a mentősöknek. Nos, mint hazánk minden dolgozója, a mentősök is bizonyára megérdemlik pénzüket. Mennyi az annyi? Tavaszi adat:
Jelenleg a mentőápolók és gépkocsivezetők nettó 90-110 ezer forintot keresnek egy hónapban.
Míg a mentőtisztek nettó 130-150 ezer forint között visznek haza. (btto 195 EFt)
A legtöbb mentős másod- és harmadállásban is dolgozik, és sokan még így is sokan megélhetési gondokkal küzdenek
Mindig csodáltam azokat a munkahelyeket, amelyek mellett van az embernek ideje és ereje másod- és harmadállásra.

Macrongazdasági mutatók
A közösen szabályozott minimálbér pedig valószínűleg azt jelentené, hogy minden uniós tagnak ugyanazt a képletet kell alkalmaznia, amikor megállapítja a hazai minimálbért (például sehol sem lehet a minimális bérszint alacsonyabb, mint az átlagbér 60 százaléka). E képlet minden gazdaságban más értéket adna, de azt garantálhatná, hogy egy tagországban se dolgozzanak a munkavállalók emberhez méltatlan körülmények között.

Vajh nem kellene a minimálbérnek biztosítani az adott terület létfenntartási minimumát ? Lakhatás, élelmiszer, ruházat, gyereknevelés, egészségügy, születés és halál költségeit? Úgy minimális szinten... Nem kell ehhez saját lakás! Elég, ha a 100 000 Ft-os albérleti díjat ki tudja fizetni lakhatási költségként. Vagyis ma Budapesten legalább netto 200 000 Ft/hó lenne a minimálbér.

Ha pedig a minimálbéres eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor ki kell végezni, hiszen még szegényen sem lesz képes megélni. Akkor meg minek szenvedjen?

Kétosztatú
.. akár az EU kettészakadása is elképzelhető a következő években a most kialakuló törésvonalak mentén. Éppen ezért szerinte a magyar eurón sem érdemes gondolkodnunk, inkább a termelékenységünket kellene élénkíteni.

Pénzromlás

Neked is megromlott ?!

Kosarasok
Az infláció jelentése: az infláció - más néven a pénzromlás mértéke - azt fejezi ki, hogy milyen ütemben értéktelenedik el egy adott pénznem. Méréséhez a KSH összeállít egy fogyasztói kosarat különböző termékekből és szolgáltatásokból, amik az átlagos magyar háztartások fogyasztását reprezentálják.
Kosár 2 - Átlagnyugdíjasnak?
.. a reprezentatív személygépkocsi januártól a Suzuki Vitara lesz. A televíziókat ezúttal a 123-139 centis okos, ledes tévé képviseli, és és bekerült a kosárba sport-videókamera is. Oka lehet annak, hogy egyszerre került a kosárba a szén-monoxid-érzékelő és a kéményellenőrzés, de az elöregedő klímaberendezések miatt azok karbantartásának árát is felvették az inflációmérés "eszközei" közé, akárcsak az ultrahangos fogkő-eltávolítást. Változók: Szintén idei újonc az épületek energetikai tanúsítványának díja (ezt ingatlan-adásvételkor kötelező elkészíttetni), illetve a kutyák kötelező mikrochipjének az ára. Liberális fájdalom: 10 500 forint egy gramm fűért. Ennyi lenne itthon egy gramm marihuána, ha az ára 95 óta követte volna legalább az inflációt, ami több mint négyszáz százalékos volt.

A fogyasztói kosár alapján az infláció mértéke 2016-ban 0,4 %-os volt, kb mint a banki betéti kamat (ami idén 0,01 %-os) ..hogy a provident meg a cofidis miként talál haza?.. 2017. jan. 12. - Tavaly decemberben három és fél éves csúcsra, 1,8%-ra kapaszkodhatott az éves infláció Magyarországon. 2017. júliusában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a tavaly ilyenkorinál. Az idén 2,3 százalék körüli éves átlagos infláció várható, gyorsulásra jövő májusig nem lehet számítani, 2018 decemberében azonban már 3 százalék fölé kerülhet az árindex. Dossziék.
A papírforma szerint a betéti kamatok miatt idén 2,5 % veszteséget könyvelhetnek el bankbetéteik után az emberek. A kincstárjegy magasabb hozama miatt ott alacsonyabb a veszteség.
Persze, csak Átlag Jánosra igazak a megállapítások, aki a fogyasztói kosár szerinti eloszlásban vásárol. De aki a nagyobb áremelésű termékek és szolgáltatások körében él, annak az infláció is más. Mondjuk albérlő Budapesten, ahol egyszer lakást vásárolna. Keresetének fennmaradó részét élelemre költi. Gondoljunk a tejárra, kenyérárra, húsárra! Hidegen hagyja, hogy a suzuki ára csökkent! Meg a nagyméretű okos TV ára.. Ha vidéki, akkor a keresete jusson eszünkbe, amiből a munkanélküli periódust is tartani kell.

Keleten a helyzet változatlan
Az EU átlagának 63 százalékát tette ki az egy főre jutó magyar fogyasztás, ennél rosszabbul az uniós országok közül csak Románia, Horvátország és Bulgária áll. Ráadásul a magyar helyzet évek óta gyakorlatilag változatlan, 2014 óta egyetlen százalékponttal kerültünk közelebb az unió átlagához.

Bérunió

Nemzetünk szocialistái
De mi is az a bérunió? Ha jobban megnézzük, kiderül, ez egy klasszikus szociáldemokrata követelés:
Egyenlő munkáért egyenlő béreket.
Szocialista szlogennek ez jó, csak ki dönti el, hogy melyik dolgozó munkája mennyit ér?
A bérek megállapítása nem uniós jog. Az EU nem szólhat bele az egyes államok és az egyes vállalatok bérpolitikájába.
Mint tudjuk, nem egyszerűen béregyenlőtlenség van az EU területén, hanem sokszoros bérkülönbség. Mindez nem a kormányok akaratán múlik így egyenesben, hiszen a kapitalista világban csak a minimálbért írhatja elő a kormány. Azt is az ésszerűség határain belül, mert összeomlik a gazdaság.

A tudós asszony
Megvalósíthatatlannak nevezte a közös európai uniós bérek jobbikos ötletét a Magyar Idők kérdésére Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Kiemelte: nincs olyan, hogy európai bér. Hatalmas különbségek vannak a tagállamok között országos és ágazati szinten egyaránt.
Közgazdászunk igazat mond! De.. 13 éve már folyik felzárkóztatásunk. Ha esetleg részletezné az eddigi eredményeket!

Első blikkre
Miután az Európai Bizottság bólintott a kezdeményezésre, a Jobbik elkezdhette gyűjteni az aláírásokat egy úgynevezett „európai bérunió” érdekében, ami azt célozná, hogy az EU alapszerződésébe bekerüljön az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve, hosszabb távon pedig tűnjenek el azok a hatalmas különbségek, amelyek a nyugat-, illetve kelet-európai tagországokban dolgozók keresetei között jelenleg fennállnak.
Hát, ha elég hosszú az a táv, akkor a Jobbikos bérunió nagyrészt magától megvalósul. Sajnos,nekünk már nincsenek évtizedeink erre! S nem látni a gyorsítás eszközeit.

Különvélemény:
Bérunió kapitalista viszonyok között is elképzelhető. Csak kicsit másképp! Ugye, nem előírni kell a tőkésnek, hogy milyen legyen a bértábla! A gazdaságot kell úgy terelni, hogy a tőkés magától intézkedjen. Ne legyen nagy munkanélküliség a piacon, mert az állásért kuncsorgó ember kiszolgáltatott. Meg aztán, ha valami nem tetszik a munkahelyen, akkor fel is út, le is út! Mert sokan várnak a munkahelyre!
Aztán valaki(k)nek meg kellene teremteni a modern, termelékeny, keresett árukat előállító üzemeket. Ahol magasan képzett, jól kereső emberek helyezkedhetnének el. Sajnos (amennyire én tudom!) az EU az állami vállalatok létesítését tiltja. Magán magyar tőkés meg még talál "karvalytőke" helyet magának, nem érdeke a nagy befektetés kisebb haszonra. Ha talán megszünne az EU-s pénzek lenyúlása, s csak "munkával" lehetne pénzt keresni.. Talán ebben segít a brexit, a haderőfejlesztés, s a segélyre érkezett debilek eltartásának költsége. Valamint a déli államok adóssághegyének elinfláltatása. S ha nem lesz elsíbolni való pénz, akkor muszáj lesz dolgozni.
Azért rengeteget gyorsítana a bérfelzárkóztatásunkon, ha az állam is szabad kezet kapna gyáralapításra. Na, ezért kellene a politikusoknak harcolni. Mert ha lesz elég modern gyár, akkor a bérek maguktól felzárkóznak. Pláne, ha a profitot sem viszi ki innen senki!
Ha a felzárkózás nagyon lelassul, akkor az értelmes embereink kiáramlása miatt az EU szeméttelepévé válunk. Amihez már csak némi migránshad hiányzik, s akkor a nyomor mellé még a káosz is csatlakozik.

A bérunió helyes követelés, de nem a Jobbik elvei szerint. Ugyanis még a szocializmusban is nehezen betartható, értelmetlen és helytelen volt a bértábla. Nem kötelező jellegű béregység kell, hanem gazdasági környezet, amely megteremti a lehetőségét az azonos munkakörben dolgozók egymással összemérhető keresetének. Nem fillérre azonos bérek kellenek, csak a 4-szeres bérek gazdasági (nem törvény áltak előírt) megszüntetése. Ehhez pedig nem EU-s törvények kellenek, hanem nagy termelékenységű munkahelyek. Modern számítástechnikai eszközök, vagy pl repüléstechnika fejlesztése és gyártása. Második vonalban a hazánk kiváló mezőgazdasági környezetének hasznosítása, példaként véve mondjuk az osztrákokat. S ha van hasznot hozó magyar vállalat, akkor a bérek automatikusan felzárkóznak, ha valaki a bankrendszeren keresztül nem avatkozik bele.

Adó
Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számolhatunk.
Lehet, hogy a kor miatt már rossz a memóriám, de én úgy tudtam, hogy egy kopasz pénzügyér kijelentette: Emberek, ma sokféle adó sújt benneteket. Mi ezt mind eltöröljük, s helyette 1 adó lesz, amit "SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ" néven nevezünk.

Aki árt mond, az mondjon bért is!
Az 1997 évi átlagkereset 58 259 forint, ami 551 %-kal magasabb az 1989 évinek. Ma 300 000 forint a havi brutto átlagkereset, ami cca 500 %-kal magasabb az 1997 évinél. Még a végén kiderül, hogy jobban élünk, mint 20 évvel ezelőtt. Az árak 3-4-szeresükre nőttek, a bérek viszont 5-szörösükre. Az átlagkereseten nagyot dobott a pénzügyi szféra toronymagas keresete, amely az átlag 3-szorosa volt. Vagyis a bankár kaszt nélkül a keresetek és az árak szinkronban haladtak előre. Ennek viszont folyománya, hogy bizonyos rétegek jövedelme elmaradt az árváltozásoktól.
Más statisztika szerint a keresetek mélypontja reálértékben 1996-ban volt, amikor az 1989-es év 77 %-ára csökkent a reálbér, a nyugdíj pedig 70 %-ára.
Mellékesen megemlítendő, hogy a kelet-európai népesség várható élettartama 65 éves korban cca 5 évvel kevesebb a magas nyugdíjú többi EU-s állampolgárénál. Vagyis azt a töredéknyugdíjat is rövidebb ideig kell folyósítani.
A jó városi levegőnek, az egészséges életmódnak köszönhetően az ellátottak közül Budapesten van arányaiban a legkevesebb rokkantnyugdíjas. (Vagy ott volt alacsonyabb a munkanélküliség.. Az áremelésekhez annyit, hogy gyermek koromban vettem 50 fillérért 1 gombóc fagyit. Ma ez a 200 Ft-ot is meghaladja.)

Rossz szomszédság török átok
Valóban drága lesz nekünk Paks, ha ilyen fizetések vannak, s csak a vezetők számára bérelt luxusautók évi bérleti díja 810 millió forint. 1 millió nyugdíjas pedig 100 ezer alatt kap havonta.. Persze, sokan munkával is csak 100 ezer alatt vannak.. Most akkor van pénz a kasszában, vagy megszorítások jönnek ?!

Az élelem bére 2018
Az idei első negyedévben 959 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.
Minimálbér 2018
2018-ban a bruttó bérminimum 180.500 forintra, a nettó 120.033 forintra emelkedik. (Hetibér alkalmazása esetén bruttó 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.) Ha a minimál órabér 1038 Ft, akkor hogyan lehet az ÁTLAG órabér 959 Ft ?

Rohanunk, hogy átmenjünk..
A kormány által közzétett konvergenciaprogram szerint - miközben 2017-ben 12,9 százalékos volt az átlagbér emelkedése - az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelem 9,2 százalékkal nőtt. Azaz a bérek emelésére az egyéb juttatásokból csoportosítottak át a cégek - hívja fel a figyelmet a PA elemzése.

Intő
Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz.
Természetesen a brexit, a haderőfejlesztés és az eurozona válsága a csökkentés oka. Cserében reméljük megszünnek a látszatberuházások (stadion, kisvasút, strand, díszburkolat stb) s helyettük húzó ágazatú iparfejlesztésbe kezd pártunk és államunk.

A jós - Róna Péter, aki az Orbán rezsim összeomlását is megjósolta tavaly.
"Orbán rendre ócsárolja az Európai Uniót, a nyugat-európai nemzeteket, a politikusokat, összességében a Nyugatot, miközben a bizánci berendezkedésű államok, mint Oroszország vagy Törökország felé vonzódik."
Remélem, Róna úr egyetért velem, amatőrnek sem nevezhető közgazdásszal abban, hogy nem 2 sebességes, hanem 27 sebességes EU kell a kiegyenlítődéshez.
Ebben a bizáncozásban lehet valami, hiszen a piszkos szocialista éra idején nyomták a nyugatiak hazánkat víz alá az adósságfelhalmozással Schwartz elvtárs és társai közreműködésével. Aztán hazánk totális kirablása következett a rendszerváltáskor..
Megjegyzem, az alacsony forint árfolyam a multiknak kedvez. Olcsóbb munkaerőt kapnak vele. S Róna úrnak a történelemi ismeretei is finoman szólva hiányosak.

Neoliberális gazdaságpolitika - Ez a Dávid nem az a Dávid..
A modern magyar gyáripar megteremtése helyett: Egészségügy javítása, hogy aztán sírni lehessen a nyugdíjak miatt. Nyelvi képzés, hogy többen hagyják el hazánkat. Az oktatási rendszernél sem az ingyenes képzést hiányolja. Valóban a problémamegoldó képességet kellene fejleszteni, mert a dokumentumból is látszik, hogy alkotóik képzéséből ez kimaradt. Mert vannak dolgok, amire születni kell..

Az élelem bére - Ryanair havi
Az ír fapados társaság erre nyilvánosságra hozta, mennyit keresnek pilótái – legalábbis az angolszász országokban: egy ír pilóta 14 ezer fontot, azaz 5 millió 127 ezer forintot, míg egy brit pilóta 18 267 fontot, vagyis 6 millió 698 ezer forintot vihet haza.

Brexit után
A Vaslady kiváltságát, amellyel évente 4,6 milliárd eurót kap vissza Nagy-Britannia az európai költségvetésből, a Bizottság az összes nettó befizető tagállam között osztaná szét. (Vagy haderőfejlesztésre illetve néger importra is fordítható lenne. Vajh az angol befizetéseket is a netto befizetők kötelezettségévé teszik? Mert akkor pénz az ablakban.

Románia utólér? Vagy csak az ami hadsereg megtámogatta?
Mellesleg a mellékelt térkép alapján Európa keleti és déli része az elmaradott. Csak mi a szocialista rendszerre foghatjuk. De mire hivatkozik a PIGS ? Az osztrákok, németek, svájc és Észak-Itália átlag feletti, meg egy-két kisebb régió a többi nyugati területen. A haladás nálunk gyorsabb, mint a PIGS területen. De mi nem is fogadtunk be fél millió segélyből élőt! Persze, a bivalyerőssé tett német gazdaság nevetve befogadott másfél millió analfabétát, a 25 milliárd € kiadás a migránsokra meg se kottyan a németnek.

Autózni muszáj
Minden második magyar háztartásban van már autó. Aprócska gond, hogy 14 év az átlagéletkoruk a kocsiknak. Ilyen matuzsálemek már a roncstemetőben vannak nyugaton.

Gerendás elvtárs szerint a magyarok gazdagabbak, mint ezt az ország helyzete indokolná. Nagy megtakarításaik vannak.
"A háztartások GDP-arányos pénzügyi megtakarítása 2009 és 2016 között nálunk közel 5,5%-kal emelkedett, ezzel az EU-ban Románia mögött a második helyen álltunk. "
Szívet melengető érzés közvetlen Románia mögött lenni!
Míg az EU-ban a megkérdezettek 97%-ának van bankbetéte, Magyarországon ez 81%. Adott magánkölcsönnel a háztartások 10%-a rendelkezik nálunk, szemben az EU-s 8%-kal. A 3 millió magyar háztartásból 140 000 nem tudja fizetni a kölcsöntörlesztést. Nyugaton? Nyugaton is kötelezően bankszámlára érkezik a havi fizetés?
Vagyon
Átlagosan 15,6 millió forint a magyarországi háztartások vagyona. Ennek jelentős részét a lakás vagy ház értéke teszi ki, de átlagosan minden háztartásra jut 1,4 millió forint tartozás is.

Rabszolgatörvény - Nagy munkanélküliség esetén hatásos. Ugyanis munkaerő hiánynál ha nem tetszik a hely, hát tovább áll a melós. Hacsak nem olyan a szerződése, hogy nem mondhat fel komoly következmények nélkül. Kollektív szerződés? A rabszolga felmond.

Mondottam ember, küzdj!
Hazai közgazdászok szedik ízekre a magyarországi bérfelzárkóztatást, és keresik a választ arra a kérdésre, hogy hol lehet a béremelések vége. Egy biztos: az európai bér álom marad.
Az álmodozások kora véget ért. Már nem akarunk Bécsben cukrászdát, s fütyülünk rá, hogy ehetnek-e az EU-ban mákos tésztát.
Különben valóban nem egyszerű a bérfelzárkóztatás. A munkabíró embereink külföldre zavarva. Ki az ördög teremti meg a feltételeket a "maradék" béremeléséhez? A "maradék" kvalifikált munkára alkalmatlan. Az ilyen nyugaton is a közösség hátán csüng. Mely közösség relatíve nagy vagyonnal bír, modern gyárakkal és technológiákkal. Külföldre kihelyezett vagyonnal, melynek hozadéka a honi népet erősíti. Jó hitelminősítői besorolással, s így könnyen visszafizeti esetleges adósságát. Gondoljunk továbbá a magyarországi bankszektor nyereségességére, amely nyugatra távozik, vagy a nagy kereskedelmi láncokra! De a kedvelt autoszektor nyeresége sem a magyar gazdaságé. Akkor miből lehetne nagy javulást elérni ?
Viszont, ha nincs javulás, akkor folytatódik az agyelszívás, aminek hosszú távon nagyon gyászos következménye lesz. Migránsok nélkül is a debil szint közelébe kerülhet országunk, ha állandóan lefölözik a magas IQ-t.

Minimálbér - Munkabér, a munkaerő ára
Mint olvassuk, csak a luxemburgi bányászok érik el minimálbérként a havi 666 ezer Ft-ot. A döglődő dél-európai népek 333 000 forintnyi összeggel kell, hogy beérjék. A rabszolga övezetben a minimálbér ennek fele. A nyugdíj meg legjobb esetben a minimálbér 2/3-a. Aminek legalább a létminimummal meg kellene egyezni, hogy a közmunkások is elérhessék az abszolut létminimum szintjét. Ugye, mekkora hiba volt az EU-hoz csatlakozni az ismert feltételekkel ?!
A minimálbér 2/3-ának meg kell egyezni a létminimummal, hogy a nyugdíjassá vált dolgozó is életben maradjon. A közmunkás fogyóeszköz.

Elhibázva: Közgazdasági ismeretek nélkül is belátható, hogy a munka nélküli alapjövedelem intézménye csak zárt rendszerben működik. Ahol lényegében a munkanélküli segélyt váltja fel.

Hinni kell
" 2013 óta átlagosan évi 3,7 százalékkal növekedett a magyar GDP, ez azonban csak forintban számolva igaz."
Itt arra célozhatnak, hogy a forint ennyit veszít évente értékéből. Vagyis nincs növekedés. A végén kénytelenek leszünk kilépni az unioból. ..hogy végre jobban élhessünk. Bár a jobbliberálisok nem adják el úgy az országot, mint a balliberálisok, azért kutyából nem lesz szalonna! A fentiek értelmében a 2,7% nyugdíj emelés lényegében 0,9% csökkentés.

Egyre kevesebb adófajtát fizetünk.
60, 59, 58, 55... így változott az adónemek száma Magyarországon az elmúlt 4 évben.
Egy újszülöttnek minden vicc új. Viszont az én emlékeimben feldereng egy kopasz ember képe a TV-ből: "Emberek, most rengeteg adófajtát fizettek. Mi ezt megszüntetjük, s egy lesz helyettük. Úgy fogják hívni: személyi jövedelemadó.

Tiszta vizet a pohárba!
Számtalan firkász leírta már azt az ostobaságot, hogy lopják az adófizetők pénzét. Remélem, ismerik a 4 számtani alapműveletet, s tudnak követni!
A kötelező nyugdíjjárulék 10 %. Vagyis 10 aktiv átlag dolgozó fizeti be havonta az átlagbérnek megfelelő összeget. Ha az átlag nyugdíj (128 EFt) az átlagbér (180 EFt netto) 70 %-a, akkor 7 aktív tart el egy nyugdíjast. Van hazánkban 3 millió eltartott és 4 millió aktív. De az aktív rétegből majd 1 millió a befizetett adókból él (rendőr, pedagógus, katona, orvos..) Vagyis annyi a tényleges befizető, mint az eltartott. Ergo, a 10 % helyett 70 % nyugdíjjárulék levonás kellene. Honnét a különbözet? Ha a 15 % szja-t is a nyugdíjakra fordítják, az még úgy is kevés, de akkor miből fizetik a közalkalmazottakat ?! (orvos, tanár, katona, rendőr..)
Mondogatják, hogy a brüsszeli pénzekből (ami ugye most apadni fog). De akkor hogyan marad ott annyi pénz, hogy maszek lopások történhessenek, s Brüsszel se kételkedjen az elszámolásban ?!
Még napjainkban is van olyan fogyatékkal élő, aki MANYUP lopást emleget. Ugye, a kötelező nyugdíjbefizetés 8 % volt anno. Aki a MANYUP-ot választotta, az 2 % államit és 6 % MANYUP-ot fizetett. Vagyis nem a netto bérét adta oda, hanem az állami kötelezőjének 3/4-ét. Ergo, nem az ő pénze volt, hanem közpénz. Ezt a MANYUP kezelte: 5 %-át azonnal zsebre rakta saját "munkadíj" címén. 60%-ot visszautalt a Gyurcsány kormánynak kincstárjegy címen, amit a kormány másnap elköltött (nem ellopott!) a kifizetendő nyugdíjakra. 35 % -ot a MANYUP befektetett a sógor vagy valaki vállalkozásába. Amely befektetés lehetett nyereséges vagy veszteséges, nem kellett elszámolni ilyen módon. Az összegyűlt 35 %-okat az Orbán kormány államosította, mivel közpénzekből voltak. Ha a MANYUP veszteséges volt, azt a magyar nép átvállalta. Ha nyereséges volt, akkor a nyereséget a pénztártagoknak kifizették. (Szerintem jogtalanul, mert az én állami nyugdíjamnál nem fizettek nyereséget!) A maradék pénzből közkiadásokat fedeztek. Vagyis nem "lopták" el.
Ami itt lényeges lehet:
A MANYUP-nak tisztességes és sikeres gazdálkodás esetén sincs más forrása a kifizetésekhez, mint a befizetett járulék alap. Vagyis nincs inflációt követő nyugdíjemelés. Amit befizettek, azt kapják vissza. Az állami nyugdíjnál érvényesülhet az "együtt sírunk, együtt nevetünk" elv, mely alapján a nyugdíjas életminősége az aktívakéhoz hasonló, mert az állam (MI) annyi nyugdíjat fizet, hogy ne szakadjon le a nyugdíjas réteg az aktívtól.
Továbbra is forszíroznám, hogy vissza kellene állítani a nyugdíjplafont. Pl 500 EFt havi fizetés felett ne lenne nyugdíjjárulék levonás, de ne lenne nyugdíj kifizetés sem a szolidarítási alapból. Aki ilyen jól keres, az tegye pénzét az igazi MANYUP-okba, ahonnét öreg korában második nyugdíjat remélhet, ha el nem lopja a MANYUP.

A munkabér a munkaerő ára
A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt.
Vajon melyik országban?! Mindenesetre ekkora nettoból már átlag 160 000 Ft nyugdíj adódik. De a magyar átlagnyugdíj (a milliomosokat beleszámítva) 128 000 Ft.
Ez a munkabér még Budapesten is sok. Vidéken pedig lehetetlen. Már csak azért is hamis adat, mert a maszekok minimálbérre jelentik be magukat. Sírnak is nyugdíjazáskor, hogy aminimálbér nyugdíjából nem lehet megélni! A KSH szerint is magas az átlag: A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (608 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (212 000 forint). Persze, ágazatonként is átlaggal számolnak. Így elsikkad a kezdő pedagógus 140 000 Ft/hó keresete. Akinek ugyanolyan szinvonalon kell tanítani, mint a nyugdíjazás előtt álló 250 000 Ft-ot hazavivő pedagógusnak.

Robotolunk
Összesen 450 új robot áll munkába, amivel az automatizálás aránya a jelenlegi 42 százalékról 80 százalékra ugrik. Ez jó hír a technikai újítások és a hatékony gazdaság szerelmeseinek, ám rossz hír annak a 750 munkavállalónak, akiket a változtatás miatt elbocsátnak.
A robotizáció első körben a betanított munkásokat érinti. Mi lesz a sok képzetlen migráns sorsa, akik hajlandóak voltak dolgozni is?

Retrográd
Hiába a demográfiai fordulatra valamint az inaktívak visszacsábítására irányuló kormányzati törekvések, egy most megjelent ábra azt bizonyítja, bevándorlók nélkül nem tud felülkerekedni a munkaerőpiaci problémákon a kormány.
Nem lehetne automatizálni több területen? A felszabaduló munkaerőt átképezni.. Igaz, a munkára bevándorlók hozzájárulnak a magyar nyugdíjalaphoz, ha be vannak jelentve. A cikkíró nem tudja, mi a különbség a bevándorló és a vendégmunkás között.



Európai minimálbér
Székely Sarolta - hűen önmagához - ismét felületesen gondolkodik. Az európai minimálbér ötlete értelmetlen. Csak úgy megvalósítható, ha a bulgár minimálbért nevezik ki európainak. Annak meg mi értelme? Persze, minden gazdasági analfabéta német minimálbért szeretne a saját országába. Aminek forrását mi is teremtené elő? Mondjuk, el is lehet bocsátani a nem megfizethető minimálbérest, s helyette automata gépeket alkalmazni. Lásd a hypermarketek automata pénztárgépét! Az automata nem megy betegállományba, szabadságra, szülni stb. A felszabaduló alacsony képzettségű ember pedig migráljon délre! Ott még elkeveredhet a többi képzetlen között.

Összeomlás a napi.hu-nál.
A világ egyik legfontosabb ipari alapanyaga a réz, köszönhetően széles körű felhasználásának: kezdve az áramellátást biztosító vezetékes hálózatokkal egészen az építőiparban használt csavarokig mindenben megtalálható, ha nem is önmagában, de ötvözőanyagként. Így a réz iránti kereslet egyszerre árulkodik az ipar állapotáról, valamint áttételesen a fogyasztói hangulatról is. Ha kitart a kereslet az olyan cikkekért, mint az okostelefonok, autók vagy éppen az új építésű ingatlanokig, akkor a réz általában inkább hiánycikknek számít.
A telefon és az autó közismerten sok rezet tartalmaz. Valamint az ingatlanok is. Ellenben a gyalogsági fegyverek tölténye rézből készül. Nem akarunk háborúzni?!

A portfolio is várja a recessziót.
Az EU már hajszálnyira van a recessziótól. S akkor már a magyarok is jönnek utánuk.
"Európa gyenge teljesítménye pedig nem kis részben annak köszönhető, hogy a kontinens motorja gyengélkedik: a német gazdaság a második negyedévben már 0,1 százalékkal zsugorodott, vagyis egy lépésre került a recessziótól."
Mi pedig 5 %-on. Mennyire irigyelhet bennünket a német nép! S itt van még a rendezetlen BREXIT esélye! Mi lesz, ha nem zárja le Britannia az ír határt? Kénytelenek lesznek néger "menekülteket" oda vinni az NGO-k.
A fák sem nőnek az égig. Ostobaságnak tartom a folyamatos növekedésre való berendezkedést.

Bezárni a migránsfoglalkoztatókat!
Ugyanis, ha nem segélyre jön valaki, hanem kis pénzért dolgozni, az tartósítja nálunk az alacsony munkabéreket. Mert miért emeljen a rabló bért, ha olcsón is kap munkást? Vagyis korlátozni kell a bejövő munkások számát. Inkább gépesítsen a munkáltató! Kivétel tán a szolgáltató szektor, ami nehezen gépesíthető.
(Migránsok) Akkor mi az, amiért mi leszünk a felelősek? - Mindenért, ami rossz a magyar embereknek. Tudják, nálunk nagy a korrupció, lopnak a közpénzből, és az emberek hajlamosak ezért a kormányt okolni. A miniszterelnököt, az ő családját, pártját, barátait, üzletfeleit. Ezen szeretnénk változtatni. Megnyerjük az önök segítségével a választásokat, s újra mi szerezhetünk vagyonokat! Mint a főpolgármester választásnál láthatták, a fékek és ellensúlyok működnek! Az összes pénzes hatalmi pozíciót a támogatóink kapják! De ez nem elég..

Kohéziós alap: Magyarország helyett az elmaradott budapesti régió kapná egyenest a brüsszeli támogatást. Szegény Bp nyomorog, miközben Szabolcs megye népe dúskál a jóban!
Ez a Gergely azt hiszi, hogy alamizsnaosztás folyik Brüsszelben! Felzárkóztatás, hogy az egységesülő Európa gazdaságilag is közel azonos szintre kerüljön.

Az élelem bére
Ha 8 ember havi 120 000 Ft-ot keres fejenként, 1 fő 240 000 Ft-ot és egy pedig 1.200.000,- Ft-ot, akkor az átlagkeresetük 240.000,- Ft/hó/fő. A median átlag 120 000,- Ft. (Median átlag, mely alatt akkora létszám van, mint felette.)

A szagember: Arra a következtetésre jutott, hogy az áfakulcs csökkentése az elemzett termékcsoportok mintegy felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért a további áfacsökkentés átgondolt értékelése szükséges.
Józan paraszti ésszel is belátható: Az ÁFA csökkenés csak a HATÓSÁGI ÁRAS termékeknél okoz árcsökkenést. A szabad árakat a piac szabályozza. Amennyit még hajlandók megfizetni az áruért kellő számban emberek, annyi az eladási ár. S ha már egy "bevett" árszint van a piacon..

Agrárium
Nem lehet évtizedekig csak kivenni a talajból, intelligens gondolkodás kell, hogy tudjuk, mi van a talpunk alatt és mit kell pótolni. Talajvizsgálattal megállapítható, milyen tápanyagok hiányoznak, pontos dózissal pótolhatók.
Be kellene szüntetni a bioetanolos üzemanyagok forgalmazását. Helyette a gabonát állati takarmányként felhasználni, ami csökkenti az éhezést és a trágya jó talajjavító. Nem lehet a végletekig műtrágyát használni.

Pénz kéne
Ugye, a helytelen EU csatlakozás meghozza gyümölcsét. Mert nem lett volna szabad rabszolgaként csatlakozni anno.
Már látja a kormány, hogy sürgősen emelni kell a béreket, mert összeomlás lesz a vége a halogatásnak. Emelni a bért, hogy ne menjen nyugatra minden épkézláb ember, de nincs forrás. Nosza, áremeléssel generálunk. Csak az meg már minden réteget sújt. S akkor már azok is tartanák a markukat a valamiért.
S mivel egyhamar nincs kilátás arra, hogy mindenkit kielégítsenek (erre még Kelemen Anna sem lenne képes) hát a szerkezetet kellene átalakítani. Ha nem tudjuk megfizetni a mestertnárt, akkor ne legyen ilyen kategória. Aki szuperman, menjen magánoktatásba. A többieket meg az tanítja, aki annyiért is hajlandó. Lásd az egészségügyet, ahol a szuper orvosból orvosbáró lett. Az államiban pedig időpontért sorakozunk. Majd csak csökken a nyugdíjas létszám is így. Lehet, hogy még nem lenne késő kilépni az EU-ból?

Élelmiszer hiány Agrárminiszter?
"Lázár János: Teljes határzár esetén a 3-4 napon belül élelmiszer nélkül maradna az ország"
Bizonyára nem bort, búzát emleget Lázár etárs. Tudtommal sertésből is annyit importálunk, amennyit exportálunk. mondjuk, a töltelékbe - hús helyett - tett 90 Ft/kg-os szója import lehet. Csokoládé alapanyag az import, miként a befőttek egy része is. Fűszerek import. De tejtermék, étolaj lehet elég. Cukor, zsír is. Marhahús, konzerv viszont kevés lehet.
Nagy hiba volt a vezetés részéről, hogy olyan emberek juthattak túlárazott állami megrendelésekhez, akik luxus repülőgépre, yachtra költötték a bevételt gyárépítés helyett.

Új bunkó
Még véget sem ért a nyugdíjas ritkító járvány, már itt az új fegyelmező eszköz: a kaja.
Eddig is sejtették a gondolkodók, hogy ez a vég nélküli szaporodási vágy feléli a Föld forrásait, s jönnek a böjti napok. Miközben a migrációval megérkező afrikai sertéspestis kapcsán árcsökkenésre számítottunk, Csányi vágóhídjairól egyre drágább húsáru kerül ki. Az 50 Ft-os búzából is 300 Ft-os kenyér készül. A zöldség, gyümölcs pedig luxuskategóriába kerül.
Egyenlőre ezt a jól fizetett irányító réteg nem érzékeli, de az évek óta 2-3 % emelést kapó kisnyugdíjas már nyüszít. Mert az árak az évi 10 % béremelésekkel emelkedtek. Enni pedig muszáj. Ha rossz vagy, húzhatod a nadrágszíjat! S ez világjelenség, nem hungarikum.

Bankár
(Felcsuti Péter), aki nem ért a közgazdasághoz:
Úgy véli, lehetett volna sokkal több jövedelmet biztosítani a lakosságnak 2020 folyamán, legfőképpen azoknak, akik elveszítették a jövedelmüket. Zabáljanak pénzt! Mert árut nem termeltünk többet. Vagy épp ez a bankár problémája? Miért nem akkor ordított, hogy ne zárjon be a gyár, ne exportáljunk élelmiszert! Olyan ez, mint az Apró Piroska lánya: Az nem baj, ha az EU eladósodik (750 milliárd euro), de Magyarország eladósodása elítélendő. Pedig az EU tartozásáért minden tagállam tartja a hátát. Illegális vendéglőnyitás Ugye, az állam nem fizette ki a maszek alkalmazottait időben. Miért nem munkanélküli segély?

Akárhogy táncolhatsz, csak körbe jársz! Ugye, a szocialistáknál a bérbefagyasztás, csökkentés volt a sláger. A másik oldal meg pénzt nyomtat s adja oda a kiválasztottaknak.
Ugye, az országban/világon meglevő árualap egyik esetben sem változott. Vagyis az első esetben nem kellett árat emelni, a második esetben az áremelések kompenzálnak. Pénz az ablakban. Legfeljebb a különböző rétegek közötti eltérő bércsökkentéssel/béremeléssel a tortaszeleteket módosítják. Mindegyik esetben lesznek vesztesek és nyertesek.



Politika
Nyitólap