A xiung-nu/hiung-nu (xwn Szogdiában , feltételezhetően "ősturk" Qun) nép ázsiai hun néven ismeretes és az ókori Közép-Ázsia egyik népe volt. A hiung-nu különböző turk népek leszármazottja, mint pl. Xianyun, a Xunyu és a Hongyu. Természetesen ezek az ismeretek századokkal később leírt forrásokból származnak. Mindenesetre az idők múlásával csak a xiong-nu név maradt fenn, amely magába foglalja a turk, mongol, tokár és iráni népeket..Dr Erkin Ekrem tézise szerint a pre-xiongnuk turkok voltak.
Sima Qian szerint a xiongnuk a chunwei néptől származnak.
Modu újjászervezte haderejét, s megtámadta Donghu-t (Keleti hu), a keleti szomszédjukat és uralma alá vonta őket Kr.e.208-ban.
A Donghou elleni hadjárat után (melyben Donghou kettészakadt Xianbei-re és Wuhuan-ra) Modu az északi mongol területek ellen fordult (Dingling) majd ezek után a yuezhi népet is legyőzte Kr.e. 203-ban.
Modu halála után Jiyu követte a "trónon", akit Laoshang Chanyu néven is ismernek, s Kr.e. 174-160 között uralkodott. Regnálása idején a hiung-nu nép megőrizte erejét, sőt, behatoltak egészen Közép-Kínába (Chand'an han fővárosig), s a hanok egy királyi hercegnőt adtak Jiyu-nak feleségül. Viszont ez a lépés utat nyitott a diplomatának álcázott han hirszerzőknek a xiung-nu birodalomban. Ezek a han ügynökök ellenségeskedést szítottak a hiungnuknál. Az egyik ilyen ügynök, Zhang Qian a yuezhi népig eljutott, de a hiungnuk lefülelték, s vagy tiz évig fogságban tartották. Viszont, amikor Kr.e.126-ban(?) mégis hazajutott Chang'anba, igen fontos információkkal szolgált a han uralkodónak.A hanok Kr.e. 36-ban megtámadták Zhizhi fővárosát. Azt elfoglalták és a Chanyu-t megölték. (Egyesek szerint Zhizhi seregében már római zsoldosok is harcoltak..)
Huhanye Kr.e.31-ben bekövetkezett halálával a keleti hiungnuk visszanyerték régi erejüket, s Yu Chanyu vezetésével a hanokat is megverték. Mandzsúriától Kasgarig terjesztették birodalmukat.
Az új birodalom hamarosan harapófogóba került. Északról a xianbei nép, délről a hanok támadták. Minden eszközt bevetve a hiungnu újbirodalmat sikerült északi és déli részre szakítani Kr.u. 48-ra. Egyik félen Bi Chanyu uralkodott, a másik félen Yu fia, Punu Chanyu. A déli hiungnuk rövid idő után alávetették magukat a han fennhatóságnak. Az északi hiungnuk folyamatos harcban álltak a xianbei néppel, de hamarosan a hanok is támadták őket. A "Selyem út" déli ága a hanok kezére került. A sorozatos csatározásokban meggyöngült északi hiungnuk végül Kr.u. 156-ban végső vereséget szenvedtek, s elvonultak az Aral tó irányába.
A keleti hiungnuk déli ága Kr.u. 216-ra véglegesen betagozódott a han birodalomba. A sorsukba beletörődni nem tudó hiungnuk szétszóródtak Turkesztánban, ahonnét Kr.u. 350 körül megindultak nyugatra... Vezetőjük akkor már Balamd'r volt, akinek irányítása alatt Kr.u.375-ben érték el az osztrogótok területét a mai Ukrajnában.
A visszamaradt hunok Kr.u. 419-ben kezdték el építeni Tongwanchenget, a fővárost Ordosban. Kb 100 ezer ember lakta eleinte...
Megjegyzendő: Egyesek 300 évvel korábbra keltezik a Xiongnu Birodalmat...
Rulers of the Xiongnu:
- 00. Touman - not a Chanyu
- 01. Modu, 201-174 BC
- 02. Laoshang, 174-160 BC
- 03. Junchen, 160-127 BC
- 04. Yizhixie, 127-114 BC
- 05. Wuwei, 114-104 BC
- 06. Zhanshilu, 104-102 BC
- 07. Goulihu, 102-101 BC
- 08. Judihou, 101-96 BC
- 09. Hulugu, 96-85 BC
- 10. Huyendi, 85-70 BC
- 11. Xulüquanqu, 70-60 BC
- 12. Woyenqudi, 60-58 BC
- 13. Huhanye, 58-31 BC
- 14. Zhizhi, 56-36 BC
- 15. Fuzhulei Ruodi, 30-20 BC
- 16. Souxie Ruodi, 20-11 BC
- 17. Cheya Ruodi, 11-7 BC
- 18. Wuzhuliu Ruodi, 7 BC-AD 14
- 19. Wulei Ruodi, AD 14-19
- 20. Huduershidaogao Ruodi, AD 19-47
Rulers of the Northern Xiongnu:
- 21. Punu, AD 47-84
- 22. Sanmulouzhi, AD 84-89
- 23. Yuchujian, AD 89-93
- 24. Aojianrizhuwangfenghou, AD 93-123
Rulers of the Southern Xiongnu:
- 01. Huhanye, AD 48-56
- 02. Chufuyudi, AD 56-58
- 03. Yifayuliudi, AD 58-59
- 04. Xiandongshizhuhoudi, AD 59-63
- 05. Qiuchuzhulindi, AD 63-64
- 06. Houyeshizhuhoudi, AD 64-85
- 07. Yituyuliudi, AD 85-88
- 08. Xiulanshizhuhoudi, AD 88-93
- 09. Anguo, AD 93-94
- 10. Tingdushizhuhoudi, AD 94-98
- 11. Wanshishizhuhoudi, AD 98-124
- 12. Wujihoushizhudi, AD 124-128
- 13. Chuderuoshizhuzi, AD 128-140
- 14. Cheniu, AD 140-143
- 15. Hulanruoshizhuzi, AD 143-147
- 16. Yilingshizhujiu, AD 147-172
- 17. Tuderuoshizhujiu, AD 172-178
- 18. Huzhen, AD 178-179
- 19. Qiangqiu, AD 179-188
- 20. Techishizhuhou, AD 188-195
- 21. Hushuchuan, AD 195-216
- 22. Liu Bao, AD 216-279
- 23. Liu Yuan, AD 279-304*
| The Orkhon script is the earliest known Turkic alphabet. The script was discovered in an 1889 expedition to the Orkhon Valley monuments in Mongolia, which date from the early 8th century. It was later used by the Uyghur Empire; a Yenisei variant is known from 9th-century Kirghiz inscriptions, and it has likely cousins in the Talas Valley of Turkestan and perhaps the Hungarian Szekler script (Székely script). The Orkhon Valley inscriptions were discovered by Nikolay Yadrintsev's expedition in 1889, published by Vasily Radlov and deciphered by the Danish philologist Vilhelm Thomsen in 1893. The script is very similar to that on monuments left by Tu-jue (?? pinyin tú jué) in China during the Tang Dynasty. |
Timeline:
- 214 BC: Construction of the Great Wall
- 210 BC: Touman's Yuezhi Campaign
- 209 BC: Touman murdered by Modu; Modu declared Chanyu
- 208 BC: Modu's Donghu Campaign
- 203 BC: Yuezhi brought under Xiongnu rule; Modu gained control of the trade roads
- 201 BC: Han Gaodi forced to pay tribute
- 174 BC: Death of Modu Chanyu
- 166 BC: Laoshang Chanyu sack Imperial Palace near Chang'an
- 160 BC: Death of Laoshang; the Xiongnu Empire began to decline
- 127-117 BC: Tarim Basin lost to Han
- 85 BC: Rebellion of the Dingling and Wuhuan
- 60 BC: Control of the Silk Road lost to Han
- 58 BC: Huhanye entered Han protectorate; Zhizhi Chanyu declared his independence; break up of the Xiongnu Empire
- 51 BC: Wusun, Dingling, Qďrghďz brought under Western Xiongnu rule, Kangguo become vassal of Zhizhi Chanyu
- 36 BC: Zhizhi Chanyu defeated and killed by Han
- 18 BC: Eastern Xiongnu re-gained it's independence
- 48 AD: Eastern Xiongnu broke up into Northern and Southern Xiongnu
- 156 AD: Northern Xiongnu destroyed by Xianbei
- 216 AD: Southern Xiongnu subjugated by the Han
- 350 AD: Remnants of the Xiongnu migrate towards West
Az ókori kínaiak szerint a xiong-nu /Hsiung-nu/ még Hongnu volt (Hungnu), mely kínai fordítása a turk-mongol Qun/Khun/Khunnu névnek és emberek jelentésű.
A szogd levelekben is említik, hogy a xiung-nuk, akik zsákmányul ejtették Luoyangot xwnnek (Khun?) voltak nevezve.Az indiaiak szerint viszont a hepthaliták fehér hunok voltak. (Sveta Hűna) A TV "History Channel" adásának "Barbárok" sorozatában érzékelhettük, hogy a xiungnuk és az eurázsiai sztyeppék hunjait olyan tárgyak kötik össze, mint az áldozati üst.
Mongol nyelven a HUN szó embert, emberiséget jelent. A kínaiak nehezen betűzik az idegen nyelven irtakat. Xiongnu (Hsiung-nu) ill. Hongnu (Hung-nu) mongol nyelven HUN-NU. (ahol hun=human és hunnu=human's /emberek)
Ulus=állam, ország a mongol Uul=hegy és Us=viz -> Uul+us=Ulus. Magyarországról és Bulgáriáról: A mongolok ezeket az országokat Hun-gar és Bol-gar névvel illetik. Gar=oldal, kar.... a mongoloknál, de a sumeroknál "sokaság, nép, törzs" illetve "v.mit csinálni, létrehozni, alapítani" jelentésű. Az ujgurokat a mongolok Ui-garnak nevezik. Ui lehet Ui olon=túl sok és az "Ui-gary" jelenti "Az emberek, akiknek túl sok törzsük van" illetve "az oldal, ahol túl sokan vannak". (mongoloknál!) Mi magyarok csak egyszerűen újnak látjuk az "ui, uj, uy" előtagot...mert vannak új-gurok és voltak az ó-gurok...
Az Ulus szó valószínűleg a Kök-türk Ulush szóból ered, az ULU szó pedig a turkoknál Nagy értelmű... Az angol nyelven írt szavak kiejtése eltér az írástól. A régi mongol nyelvnél van ilyen gond. Pl. írták Abu és ejtették Aav.
Mongol nyelven az Ulumj az Nagy, hatalmas, sok...vmi nagyon-nagyon jelentésű. A mongol nyelvben sok azonos szó van a turkkal. A mongoloknál a Hun+gary olyasminek hangzik, hogy emberi oldal vagy csak "emberek, akik igazából hunok". Na, és a bolgárok.. A mongol bool szó az szolgát jelent (régi mongolok nem ismerték a "slave" szót). Természetesen képtelenség, hogy egy nép önelnevezése "szolga" legyen. Pláne egy olyan erős népé, mint a bulgár.. Valószínűbbnek tűnik, hogy Balkh város után kaphatták nevüket: Balkh-ar.
A xiongnu törzsek (19 törzs) neve a Jinshu 97:2549-2550 olvasható.
"A Kínához csatlakozott törzsek: Chuge tribe, Xianzhi tribe, Koutou , Wutan , Chile (in Chinese = red reins) , Hanzhi , Heilang (Chinese: = Black wolves"), Chisha (Ch. = Red sands) , Yupi (or Yubing) , Weisuo , Tutong (bald boys) , Bomie , Qiangqu , Helai , Zhongqi , Dalou (Ch. Great building) , Yongqu , Zhenshu , Lijie Mások állítása szerint: A 19 csak a Kínába betagozódott törzsek száma. Modu idejében 26 törzs alkotta a hiungnu népet.
Másik történelmi forrás (Shiji 110: 2896) szerint a xiongnu "Bölcs királya az Igazságnak" tönkreverte, leigázta a yuezhi népet, vezetőit megsemmisítette. Pacifikálta Loulan, Wusun és Hujie területét a környező 26 állammal együtt. Ma ennek a 26 népnek a leszármazottai xiongnunak tartják magukat. Más források hiányában nem lehet tudni, hogy a Kr.u. 3. sz-ban betagozódott 19 törzs azonos-e a Kr.e. 2. sz. 19 törzsével , de egyenlőre azonosnak kell tartanunk...
...él egy legenda a mongolok között: Modun utasította íjászait, hogy habozás nélkül lőjenek le mindent, amire rámutat. Egy nap kedvenc lovára mutatott. Az íjászok haboztak lelőni. Mind fejével fizetett érte... Más alkalommal kedvenc feleségére mutatott... Az ismét habozó íjászok feje lehullott...
Harmadik esetben apjára, Tumenre mutatott: Ezernyi nyíl fúródott az öreg királyba...
A kínai forrásokat nézve azok mindig kapcsolatot mutatnak a Xiungnu és a turk nép között. Így a Kök-Turk és a Dingling-Gaoche-Tiele (ujgurokkal együtt) rokonságban állnak a xiungnukkal. Sőt, nyelvük is ugyanaz volt. Ugyanez derül ki a megfejtett orkhon írásból is.
" A xiongnuk nem a legkorábbi turk népek. Előttük ismerjük a Quanyi, Hongyi, Xunyu, Xianyun, Chi (red) Di stb népeket a kínai források alapján, akár csak a régi kultúrákat, mint pl. Okunevo, Karasuk, Tagar és Tashtyk." " Wuhu Luanhua - 5 HU (barbárok) lerohanta Kínát. Ezeknek a - nem han - csoportoknak a lázadását "invázió"-nak is nevezik történészeink a korai 4. században, amely megdöntötte a Nyugati Jin dinasztiát. Ez az 5 hu a xiongnu, a jie, a di, a qiang és a xianbei. Ezekből a jie a xiongnuk egy alcsoportjának tekinthető, a di pedig valószínűleg ugyanaz a proto-tibeti alapréteg, mint a qiang. Ezt a hagyományos álláspontot igen erősen vitatták az elmúlt évszázadban. A jie népet próbálták azonosítani a kusán
Mindenesetre legalább 5 barbár nép támadta meg a hanokat. A dingling (türk nép) megkísérelte az államalapítást a Sárga folyam mentén, de a murong xianbei nép 392-ben legyőzte őket. A Jugu család, amelyik Észak-Liang államban uralkodott, a "Gansu Corridor"-nál, Lushui Hunak vannak leírva. Ezek hagyományosan xiongnuknak vannak tárgyalva, de némely történész kusánnak azonosítja őket. A Ba Di , akik a Cheng {csángó?, szerk.} államot alapították Szecsuánban 303-ban valószínűleg nem azonosak a Di néppel, hanem több hasonlóságot mutatnak Dél-Kína őslakos Man embereivel.
Xianbei és Wuhuan két ága volt a korai Donghu (Keleti HU) népnek. A Hu a kínai terminoógiában azoknak a népeknek az összefoglaló neve, akik a barbár sztyeppéken laktak a mai Mongólia, Manchuria és Észak-Kína területein az ókorban. A Hanok bukása után volt egy rövid időszak, amikor ezek a barbárok megszállták Kínát. Ezt nevezzük a Wu Hu Luan Hua periódusnak, az Öt barbár királyágának. Ezek a: XiongNu, Jie, Di, Qiang és Xianbei népek.
Az 5 barbár:1. Xiongnu: egyike a legkorábbi Hu népnek. Mongólia, Észak-Kína területén éltek. A Qin dinasztia idejében Qinshihuang elrendelte a xiongnuk pacifikálását és Meng Huo tábornok vezetésével sereget küldött rájuk. A sereg 700 mérföldön át kergette a xiongnukat, majd hazatért. Ekkor láttak hozzá a Nagy fal építésének.
Az északi zaklatások nem szüntek. A Han Wudi 3-szor is visszaűzte a xiongnu-kat északra, de azok ísmételten megjelentek a Han Birodalom határán. Kr.u. 48-ban végre sikerült két részre szakítani a xiongnu-kat. Ez után a déli xiongnu ág hamarosan a Han Birodalom részévé vált, de ez egyben lehetővé tette az északiak békés bevándorlását Belső-Kínába. Az északi xiongnuk folytatták harcukat a hanok ellen, de azok, szövetkezve északi HU népekkel végül leverték a xiongnu-kat, akik nyugatra vonultak. Ezek lettek az európai HUNok.
2. Keleti HU vagy Dong hu:
Egyike az Észak-Kínában élő nomád népnek. A xiong-nu néptől keletre éltek. Számos törzs laza szövetségéből álltak. A xiongnu Modu Chanyu 100 ezres serege végül a keleti hu népeket is leigázta , melyek ezután már két ágra szakadtak:
Wuhuan és Xianbei.
3. Wuhuan a Keleti Hu nép egyik ága, amely a Wuhuan hegyek között élt. Han Wudi idejében, amikor az a xiongnukat leverte, a wuhuan és xianbei népeket a császár Manchuria területére csábította, bár a wuhuanok továbbra is xiongnu uralom alatt maradtak. A Kr.u. 48-ban történt kettészakadás után Wuhuan legyőzte a keleti hanokat is, minek utána Kínában zavaros idők következtek. Wuhuan saját királyságot alapított, de a Cao Cao nép legyőzte őket. A zűrös helyzetet kihasználva a xianbei nép megtámadta Wuhuant, majd győzelme után egyéb HU népekkel keverte el a wuhan népet. A wuhanok eltüntek a történelem süllyesztőjében.
4. Xianbei (hsien-pi) a keleti HU nép északi ága, akik a Xianbei hegyek között éltek. Már a korai időkben keveredtek a xiongnu, wuhuan és dingling néppel. Főbb törzseik a Dongbu Xianbei és a Toba Xianbei volt. A "dongbu xianbei" néhány klánja a zavaros idők folyamán délre költözött, ahol kisebb királyságokat hoztak létre. (YuWen, Duangbu, Murong klánok..) A Toba Xianbei népnél Kr.u. 386-ban megalapították az északi Wei dinasztiát, amely Kr.u. 439-ben egyesítette Észak-Kínát. Kr.u. 471-ben Xiao WenDi császár egy "kínaisítási" programba kezdett, s a xianbei nép egybeolvadt a hanokkal.
5. Di és Qiang népek Nyugat-Kína területén laktak. Vélhetően szoros szálak fűzték őket a tibetiekhez. A Qin éra idején a Tibeti plató lakói voltak, később több korszakban irányították Kínát. Di Fushi alapította a Qain Zhao királyságot a 4. században, amelynek majdnem az összes kisebb királyságot sikerült egyesítenie északon, s próbálkozott a keleti Jin dinasztia meghódításával is. Kr.u. 383-ban azonban Feshui mellett Jin megverte a Qian Thao-kat. A csatában Fushi is elesett. A Qiang DiShi megalapította a Hou Qin (késő Qin) rezsimet, melynek fővárosa Chang'an a 4.sz. során.
A wusun nép a xiongnuk idején a Yedisu, oroszosan Semirechie, magyarán a Hét folyó völgye területen éltek. Egy szó ismertebb (legalább is nekem) nyelvükből: Kunmo, ami talán Kün Bág, vagyis Napúr jelentésű. Kínai források szerint hajuk vörös ill. szőke volt. A vörös szőrzet és a zöld szem a kelták jellemzője volt. Ez az altaji népeknél igen ritka dolog, talán csak a Csuvas Bulgár törzseknél akadt nagyobb számban...Wusun Kazakstan délkeleti részén, a Balhas tótól délre húzódó terület. Ma az Üysin nép lakja, mely elképzelhetően a wusun nép leszármazottja. Az oroszok szakákat látnak a wusun népben.Többet a xiongnu népről>>>
Premongol map
Hun1 map
Hun2 map
Hun3 map
Hun4 map
Hun5 map
Pesti István
| Nyitóoldal |