Magyarok Édenben

Egyesek szerint hatalmas meteor becsapódás volt az Arab félsziget felső részén kb. 8-10 ezer évvel ezelőtt. Egy időre a környék lakatlanná vált.Az ősközösségi állapotokat mutató Mezopotámiában (Éden) az első civilizációs nyomok Kr.e. 5900- tól mutatkoznak. Az eleinte igen primitív kerámiák egyre szebbek lettek. Kb. BC 5000 táján már megjelenik a mintázókorong, ami egyenletesebb formát adott az edényeknek. A kezdeti diszítetlen edények előbb vonalkázottak lettek, mint a badarian , jomon ill. körös kultúrák edényei, majd egyre bonyolultabb ábrák, képek jelennek meg a kerámiákon. Az edényeket kiégették, ami a fizikai tulajdonságokon túl magasabb esztétikai küsőt is kölcsönzött számukra. Már ebben a BC 5900-4500 közötti időszakban kimutatható a kezdetleges kereskedelem nyoma. Mezőgazdaságuk termelte a búzát, árpát, tenyésztette a birkát, kecskét, sertést, s a művészi ábrázolásokban a kor végére megjelentek a termékenységi szimbólumok.

Párhuzamok Éden (2000 évvel később:Mezopotámia, Irak) és Magan (kmt, 2000 évvel később Egyiptom) kultúrájában. Mint Narmer palettája... A hosszú nyakú állatok, a SERPOPARDok, t.képpen kígyó nyakú párducok. A kígyó a hunok szimbóluma volt. Idomított párducokat használtak vadászatra...Az angoloknál csak két kutya...

Kr.e. 5000 - Kr.e. 3500 között Pre-Sumer kultúráról beszélünk. Ez már fejlettebbnek mondható a Halafian, Szamarrai és az Ubaid kultúránál (kr.e.6000-5000): Kisebb falvak nyomai, némelyikben kultikus helynek tűnő nagyobb közösségi épülettel. (Templom Eridu-nál.) Persze, ez lehet önfejlődés eredménye, meg a kialakuló kereskedelem hozadéka is. A települések mérete lassan, de fokozatosan nőtt. A kb. Kr.e.4000-ben épült Tepe Gawrai templom alapjaiban véve mintája a későbbi korok templomainak. A népesség eredetét ismeretlennek mondják tudósaink, de a kultúrák maradványai árulkodnak. Véleményem szerint a területet ("Fertile Crescent") a hunok lakták, akár Alsó-Egyiptomot. A Szamarra kultúra jól korrelál a Badari életformával, a pre-sumer pedig a Naqada kultúrával.
"The influence of Uruk even reached as far west as Egypt in the Naqada II (or Gerzean) period contemporary with the Late Uruk and Jemdet Nasr periods [about 3100-2900 BC] Michael Roaf, Cultural Atlas of Mesopotamia" A késő Ubaid és a Naqada II. területén elterjedt a pecséthenger használata.
H. S. Smith mutat bizonyítékokat Mezopotámia és a Nílus felső folyása közötti kultúrális kapcsolatokra a A review of the influence of Susa and Sumer on Upper Egypt and Lower Nubia in the 4th millennium BC. c. művében. Csak ő azt a téves következtetést vonta le, hogy az egyiptomi kultúra sumer alapokon nyugszik. Holott afrikai alapja van mindkettőnek...Hasonló analógiát látott a két kultúrkör között: Petrie, Frankfort (1939), Kantor (1965), Boehmer (1974), Amiet (1980) és még sokan mások, bár megfigyeléseiket eltérően interpretálták.

Balra Részlet a "Gebel-el-Arak"-i késről. Jobbra Ninbanda pecsétjéről. Motívumok hasonlósága a Nílus (Hápi) és a Tigris (Idigina?) partján.

A "sumer" nép országát KIENGI (Isten országa?) vagy KENGER? (nemes föld?) néven nevezte, míg az akkádok Shum-er (Főúr)névvel illették. Komoróczy Géza szerint a KENGER akkád fordítása a Shumer szó.[Az egyiptomi elnevezés sangar (sumer nyelven=főúr,Úrfő, sumer), a bibliai (amorita,semi)Shin-ar (Hold-úr) volt.] A földet dravida szóval KALAM-nak is nevezték, de az idegen országokra alkalmazták a "KUR"=hegy" szót is. Az első ismert feljegyzés "Enshakushanni" (Uruk 2432-2403) idejéből származik (vagyis gyak. akkád!) és EN-KI-EN-GI LUGAL-KALAM-MA az agyagtábla jele, minek jelentése: Sumer ura, a föld királya. A GI jelent nádast is. Vagyis a Kiengi fordítható a "Nádas urának földje"-ként is. Azonban én egyszerűen a Nagyurak Földje v. Hold Isten Földje névvel illetném...
A fennmaradt agyagtáblák alapján a sumerek eredetét Meluhha nevű helyre tesszük, ami egyesek szerint az Indus völggyel azonos. Megjegyzem, ez csak a hun, esetleg még a dravida összetevőre vonatkozhat.

A besenyők régebbi neve egyes írások szerint pasiani, mások szerint Kangar volt. A Kangar esetleg azonos lehet a KI.EN.GIR, vagyis "sumer" nevével. (Götz László egy Tigris környéki KANGVARból eredeztet, amely a magerdan törzs városa volt.) Marton Veronika egyszerű elhallásnak véli a KIENGIR ---> KANGAR módosulást. Megint más - Zakiev - turk ethnonymnek tartja a KANGAR szót. (Kangha-Kangüy-Kangar).

Több, mint egymillió agyagtábla került elő Nyugat-Ázsia homokjából. Ennek kb. 20%-át (semita-indoeurópai népek) megfejtették. A Nippurból előkerült királylistán (Poebel) szerepel, hogy az özönvíz után az első királyság KIS városhoz kötődik, majd Uruk I. dinasztia került hatalomra. Az UR I. dinasztia nyomait Woolley és Hall találták meg az UBAIDnak nevezett tellnél.

Nagy Géza A történelmi korszak kezdete című tanulmányában a Századok 1899. évi VIII. füzetében a szumír kultúra elindulását egy hajózásban járatos népnek Babilónia déli részén a tenger felől történt partraszállásával magyarázza, amit a káldeai hagyományok említenek...

"...az emberi civilizációnak összes változata egy közös forrásra vezethető vissza... Valamennyi - a kínait is beleszámítva - a sumér kultúrának a továbbfejlesztése...[saját vélemény:..a magyar kultúra továbbfejlesztése!...] Ezt pedig egy dél-tengeri, hajózásban járatos népnek a kultúrája előzte meg, melynek talán a közép-amerikai és dél-amerikai kultúrák létrejövetelében is volt része..."

A múlt századi jeles történész méltán hivatkozik a káldeai hagyományokra, mert azoknak történelmi alapja van. A babiloni és ninivei cseréptáblák üzenetei, melyeket prof. Dr. Noah Krámer, Sir Henry C. Rawlinson, Edward Hincks, Sir Austen Layard, Hormuzd Reassam, Jules Opper és sokan mások kimerítően megmagyaráznak, mind az mondják, hogy a sumér kultúra két irányból jött fejlődés eredménye: egy délről és egy északról jött kultúr hatás összetalálkozása.

De ugyanez vonatkozik az egyiptomi kultúrára is.

Felmerülhet itt a kérdés, hogy ha két irányból jöttek, miért nem ütötték egymást, hiszen két kultúra kétféle nyelvet is tételez fel és a nyelvészek szerint minden nép a maga nyelvén lett naggyá; ehelyett szépen összeolvadtak. Pedig az északi népek civilizációja a klimatikus viszonyok miatt más volt, mint a délieké. Ám mint Sir Rawlinson írja, egy volt a nyelvi gyökér, még a nyelvjárásokban és tájnyelvekben is, és ez úgy Rawlinson, mint Hincks, úgy Krámer mint Oppert és úgy Ferenczy Gyula, mint Lenormant szerint a szkíta nyelv volt, amelyet az ókori népek Eurázsiában mindenütt beszéltek. Szerintem viszont ez a "gyökér" a hun nyelv volt!

Mítoszokból

Erre céloznak a Biblia írói is, amikor a Genezis első könyve 11. rész első versében azt írják, hogy: "Mind az egész Földnek. pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala."

Az "egész Föld" alatt ők még csak azokat a területeket értették, amelyeket ők személyesen, vagy írásból és hallomásból ismertek.

De erre céloz a nagy angol nyelvtudós Sir John Bowring is, amikor a magyar nyelv keletkezését abba az ősidőbe teszi, amelyre János evangéliuma úgy hivatkozik, hogy "Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Istennél és Isten vala az Ige".

Ha az ember nem vakhittel, hanem figyelemmel olvassa a Bibliát, könnyen rájön, hogy Mózes Első könyve a 11. fejezet 26. verséig a vízözönnel és a bábeli nyelvzavarral: tiszta magyar történelem. Ábrahám, a zsidó nép bibliai őse még csak jóval azután született.

Berossos, a babiloni mardukpap, paptörténész Kr. e. 300 évvel azt írta, hogy a civilizációt Mezopotámiából HOANNES hozta hat másik társával, akik - a monda szerint - félig halak, félig emberek voltak, akik a tengerről jöttek... és hogy adatait a ninivei és babiloni templomi levéltárban őrzött szent iratokból vette. Hoana mayául vízilakót jelent, tehát Hoannesék lakható hajókon érkeztek a tengerről, keletről, India, Burma felől. De hogy mikor, ahhoz Berossos sem ad semmiféle támpontot. Bizonyára évezredekkel előbb. De nemcsak Hoannesék jöttek Mezopotámiába dél felől, hanem egy másik csoport is, amelyet a Biblia írói a vízözön leírásában rejtette el.

"Nimród felesége volt a Boldogaszony, akitôl hét lány született a babiloni és magyar néphiedelem szerint. Ezért van hét nap a hétben. A zsidó hagyomány szerint ezért hódolt 360 király Nimródnak. Nimrod eredeti származása szél istenség volt a szumirok közöt, a déli szelek istene. ....." (Marton Veronika után)

Menrót (Nimród) az óriás, aki a nyelvek öszekeveredése után elment Eviláth földjére, amit ma úgy hívunk, hogy Perzsia. Ott feleségétôl: Enéhtôl két fia született, Hunor és Magor. A másik feleségétôl származtak késôbb a perzsák.

A perzsa legendák szerint Nimródnak (Takhma="hôs" urupi) elsô felesége egy Enuta nevô asszony volt. Ő hozta a műveltséget Irán földjére. Papjai és katonanépe pöttyös párducbôr kacagányt viselt. Ezért a szemiták ôt Nimr (pöttyös, párduc)-nak hívták. A kusiták magukat az égett arcú, vörös fajnak, nap tisztelôinek vallották, amit úgy fejeztek ki, hogy mazar. Ebbôl a névbôl kapta Egyiptom a két mazar, vagyis "mizraim" nevét ami Indiában is meg van a "Mizor" tartomány nevében. /Oláh Imre "Nimrud Hagyomány"/.

A szumír Ur város elsô királyának tartják Nimrudot.(A város nevének jelentése, több olvastban:UR= Város; Úr; Farkas; Víz; Ered/dravida; Csúcs/sumer?.) Legjelentősebb épülete a holdistennő, Nannar számára épült templom egy régi kultikus hely romjain. Egy másik szumír város volt Kis, melynek elsô királya volt Etana. (A város nem ismert más néven, illetve Apsu és Thiamat leszármazottja volt Kishar). Az akkádok jelentős városa. (Agade főváros hibás kiejtése -> Akkad /Ag-adé: Újcsillag?/). Az uralkodók még évszázadok után is használják a Kis királya címet. (Utoljára Saddam Hussein!) Ugyanis ez jelentette, hogy nem egy városka uralkodójáról van szó, hanem egy egész ország (ország = Kalam, dravida szó) uralkodójáról. /Sőt, a négy világtáj ura!/

Ékírásos táblák ezreit találták Mari ókori város romjai között. Említés történik bennük a HAPIRU (héber) népről, de egy BANU YAMINA (Benjamin?) népről is. Mari-ban is volt "HOLD TEMPLOM", akár csak Harranban.(Meg a sumer vidéken). A Benjaminita nép az Eufrátesz jobb partján élt, Mari és Aleppo között. Az Aleppo (ókoriYamhad) melletti Nayrab szintén a Hold kultusz városa volt. De a szkitopoliszi ásatás is a kígyó népére utaló nyomokat hozott fel a szarvasok előtti időből. (Vagyis Beth Shean nem szkíta, hanem hun alapítású város!)

- Lagas, a kora dinasztikus korban és a sumer reneszánsz időszakában fontos szerepet játszott, ahonnan a leghosszabb összefüggő sumer nyelvű szövegemlék, - Gudea király templomépítő himnusza származik.Lagas (Sirburlaki) város istene EN.LIL fia, Ningirsu volt. Jelképe a sugaras párducfej ill. sugaras korong. Egyesek Nimróddal azonosítják Ningirsut. Nimrudváros a Tigris és a Zab találkozásánál (később:Kalhu), amely mintegy másfél évszázadon át volt Asszíria fővárosa, és amelynek leletei a mezopotámiai, de a közel-keleti művészettörténet számára is meghatározóak.

- URUK város = Unug (sumer); Erech(Bibliai); Orchoe (görög); Warka(Arab) az ókori NIL csatorna mellett. Sumer legnagyobb városa: falait Gilgames építette. A 4–3. évezredi templomaival, mint pl. ANU tiszteletére épített Fehér templom sártéglás oszlopsorával, vagy a Vörös templom, ahol fa pilléreket alkalmaztak Uruk központi helynek számított. Lakóinak száma meghaladta a 10 ezret Kr.e. 3800-ban és a városfal hossza 9,5 mérföld volt.(800 évvel később már 50 ezer ember, az akkád háborúk után 30000 ember lakóhelye. Két fontos vallási központ tartozott hozzá: Kullaba, ahol An temploma állt és Eanna, ahol Inanna volt imádva. Innét származnak a legkorábbi agyagtáblák BC 3300-ból. A táblákon listák találhatók pl. az élelmiszer raktárak anyagmozgásáról, de magga az írás tudománya is tanítva van rajtuk.

- Ninive jelentős neolit időszakról.A világ egyik első, vagy legelső országos méretü könyvtárát hozták létre II. Sarrukin és Assur-bán-aplit. Nippurból 53000 agyagtábla került elő, amiből 2000 a sumer időkből származik.Sumerföldön csak az lehetett király, aki a nippuri papoktól megkapta az uralkodásra jogosító aranykeresztet.(Marton Veronika írása alapján). Nippurt az alternatívok Napúr-nak fordítják. Deviáns elem vagyok: Nekem Nippur az NAPVÁROS. Nip=nap pur=város(szanszkrit) vagy ur=város(sumer). A NAP elami nyelven a napistent jelenti.

- Suruppak városa a „sumer hexapolisz”, szintén az özönviz előttről. Eridu volt a legdélebbi és legrégebbinek tartott sumer város. A város említve van még Eridug néven is forrásmegnevezés nélkül. Istene Enki volt. Első királya Alulim volt, aki 28800 évig uralkodott...Egyik fél-isten királyuk Adapa volt. Az agyagtáblák szerint neve NUN.KI sumerül (Hatalmas hely?), de később ezt a nevet Babilonnak tulajdonítják...

	Sumer írás a Duna mentén - a sumer kor előtt

NYELV

A legtöbb megmaradt írásos emlék EME-GIR nyelven készült, ami nagy nyelvet, esetleg a "Nyelvek nyelvét" jelenti, de fordítják az őslakók nyelvének is. (Érdekességként: Az Indus völgy nyelvemlékei szerint élt ott egy "rokontalan" nép is..) Volt egy másik változata is a beszélt nyelvnek ez időben, ami EME.SAL néven maradt fenn. Ezt egyesek asszony-nyelvnek, mások finom, (úri) nyelvnek fordítják, s Inannától eredeztetik.
Egyes olvasatokban EME.GIR nyelv két összetevőből állt: Az EME.SAL nyelvből, amit az ASSINNUk beszéltek, s EME.KU, amelyet a férfiak. Azonban nem volt itt "királyi angol" vagy "berlini német", vagyis általásosan elfogadott "sumer" nyelv. Minden területnek volt sajátságos nyelvhasználata, ami az érthetőség határain belül eltért a többi terület nyelvétől.
A "sumer" nyelvvel az a legnagyobb gond, hogy csak írás maradt a Nagy nyelvből (a példa akkád-sumer!), s nem tudjuk, hogyan is ejtették ki a szavakat. Az első hangzósítási kísérletek a semi nyelvek alapján történtek. Maradtak fenn ugyanis kétnyelvű - semi és sumer - szövegek, amelyekből az írást is megfejtették.
Persze, hogy a 3000 évvel ezelőtti sémi szövegek kiejtése mennyiben azonos a mai kiejtéssel, csak becsülni lehet...Nos, amennyiben jól tippelték meg nyelvészeink a 3000 évvel ezelőtti akkád hangzókat, akkor már egy sereg (nem minden!) sumer hangzót is ismerhetünk. Feltételezve, hogy a sumer is hasonló módon ejtette a hangokat, mint a semi...Aminek kissé ellentmond, hogy a hangzó állományuk jelentősen eltér egymástól...

A sumerek a BC 4. évezred második felétől használták a piktogarafikus írásukat. Jelkészlete a kezdeti időkben 1500 volt, amit az idők során kb. 700-ra csökkentettek. Betűírás csak BC 1300 táján született meg...Az első ékírásos agyagtáblák a sumer kor elejéről származnak, s a régészek az Uruk IV.a rétegben találták őket. (Uruk= mai Warka) kb. BC2700-tól Ebla és az akkád népek is átvették az ékírást. BC 2000-től a sumer nyelv gyakorlatilag holt nyelvvé vált, bár művelt emberek még jó ideig használták, mint a magyarok a latint a középkorban.
Már E. Hincks 1850-ben megállapította, hogy az ékírásos szövegek nem mind semi nyelven vannak írva. H. C. Rawlinson szerint az, ősi ékiratok szkíta nyelven íródtak (1853). Oppert és Lenormant nyomán azután ma már számos orientalista határozottan állítja és bizonyítja, hogy a sumér nyelv rokona az ural- altáji nyelvterületen keresendő. Elsősorban tehát magyar, török és finn nyelvészek és kutatók tudnának a sumér nyelv fonetikájának és szellemének legmegfelelőbb olvasatokat és fordításokat adni.

Hihetetlen megegyezésekre bukkanni a régi és mai népnevek és helynevek között. Kutatóink ezeket a véletlen, vagy a bizonytalan olvasat számlájára írják. Pl. a mezopotámiai kultúrák Úr, Uruk és Kis városneveit nem fogadják el, mondván, hogy nem lehet tudni az akkori kiejtést. Ebben van bizonyos ésszerűség. Magam részéről is bizonyítottabbnak látom, ha nemcsak a szavak külalakja, hanem a jelentése is megegyezik. Pl. az angol cup és a magyar kupa szavak hangzókban is, és a jelentésben is megegyeznek, tehát igencsak nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy közeli rokonságban állnak egymással, sőt azonosak. (Az angol a fejet HEAD-nak, az agyat BRAIN-nak, a koponyát SKULL-nak fordítja.) Érdekes, hogy a németben szintén megjelenik a KOPF hangsor, fej értelemmel. (Az agy GEHRIN a koponya SCHADEL.) Tehát van egy angol szó, a CUO, csésze, kupa értelemmel, másik nyelvben a németben megjelenik a KOPF, fej értelemmel. Most jön a véletlen? Magyarban a két különállónak tűnő fogalmat egy ugyanazon hangsor kifejezi, a KUPA. Ez bizony valóban véletlen (!) lenne, ha a kultúrtörténészektől nem tudnánk, hogy az emberiség hajnalán az első áldozó és ivó csészéket, kupákat a legyőzött ellenség KOPonyájából készítették. (KUPán vágták?) Márpedig a magyarban a KOPonya, a KUPa és a KUPos szó gyökerei szoros jelentési és alaki azonosságot mutatnak.Gyors névkereséshez a sumer főnevek jegyzéke Angliából.

dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és művelődéstörténeti kutató a nyelvfejlődési időmeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti stb. alapon állnak. A magyar nyelvről
Másik modern nyelvészünk pedig így fogalmaz:
ÓMAGYAR NYELVEMLÉK: Példaként felemlítem a - s z á g u l d - igét, sumérul: s a g - u l - d u - szó szerint =fel(sag) emelkedést (ul) csinál(du.), de miután a d u nemcsak - tevést, hanem menést is jelent - „felemelkedő menés”-nek is fordítható. A madár repülését - szállását is erre lehet visszavezetni: sag - el - la > sa - illa > sálla > s z á l l. itt a szóvégi „g” lekopik. A Ha-lotti Beszédben (1200 körül) előfordul a „b i r - z a g n a p” kifeje-zés. A „b i r” (b a r - b ó l) = döntést, ítéletet, a „zag” pedig: „f ő”-t jelent. Tehát = fő-döntés vagyis v é - g í t é l e t napja. (dr Novotny Elemér: Sumér-magyar nyelvtörténet)

Gosztonyi Kálmán:
A Szumir Nyelv Részletes adottságai összehasonlítása


1. Ragozás -névutók.
[török, kaukázusiak, magyar, finnugor, munda-kól, szantáli, tibeti, etruszk, paleo-sziberíai, paleo-amerikai nyelvek, eszkimó, japán, korea, néhány kelet afrikai nyelv]

2. Mérsékelt hangilleszkedés
[török (teljes), magyar(mérsékelt), szantáli-munda-kól, dravida, (mérsékelt), tibeti-burmai.]

3. Váltakozó mássalhangzók.
g-m, m-b(v), ng-m a végződésekben.
n-m, n-l. kalam / kanam, (danol / dalol) (csuron/csurom)
[török, magyar, dravida, tibet-burmai, kínai]

4. Mássalhangzók áthasonulása: [Jestin, Abrégé, 42]
[magyar, paleo-szibériai, jenisszei, némely tunghuz nyelv.]

5. Mássalhangzók (részleges) gyengesége: [?]
[török, finnugor, magyar, óceániai nyelvek.]

6. Szóvégi mássalhangzók elhagyása:
[magyar, tibeti-burma, óceániai nyelvek]

7. Magánhangzós jelleg:
[magyar, finnugor, török, jenisszei, kínai, japán]
a/ a közbeiktatott fonémák, másodlagos magánhangzók (ejtés könnyítők)
magyar (küld-tem, küld-ö-ttem stb) a tt kettőzés a jó hangzás végett.

8. Szóalakítás (igenevek):
kaukázusi, magyar, munda, szantali, tibet-burmai, török.

9. Igenevek:
kaukázusi, finnugor, magyar, török, (munda, szantali -Hevesi V., 59)

10. Meghatározók:
magyar (fontosak, -nő, fa, holmi-, stb.), burmai (rong), afrikai nyelvek (bantu),
melanéziai nyelvek, maradványok angolban -man, -woman, -tree (és más)

11. Birtokos főnév hátravetése (kalapja az apámnak): regens rectum:
[sémi, akkád, hamita, indoeurópai, latin, magyar, polinéziai]

12. Birtokos főnév előrehozása (apám kalapja): rectum regens:
[török, magyar, nyugat-kaukázusi, bászk, tibeti, dravida, paleo-szibériai]

13.A birtokos eset, ragos, rektumot a regens birtok-raggal követi:
magyar: (Apámnak a kalapja), finn, török.

14. A jelzői melléknév hátravetése (kalap, szép)
szémita, hamita, latin és görög, észak nyugati kaukázusiak, népies magyar.

15. A jelzői melléknév előrehelyezése (szép kalap)
dél-kaukázusiak (Grúz), magyar, finnugor, török, szanszkrit, indoeurópai,

16. Birtokragok, vagy birtokos névmások hátrahelyezése
magyar: (házam enyém), (Grúz, független névmások), finnugor,
török, sémi, akkád, maláji, eszkimó.

17. Kérdő névmások és számjegyek birtokos ragja:
[Szumér: ana-zu = mi a tiéd?] magyar: mid?; Kaukázusiak.

18. Helyrag és birtokrag a partíciumokhoz:
[ba-a-n i/ ba-a-a-ni = ad-tában] magyar: isten-ad-(o)-tt-á-ban, finnugor (igenév után),
török nyelvek.

19. Többszörös összetétel, szócsoport-ragozás:
kaukázusi nyelvek, török, magyar, finnugor, paleo-amerikai, eszkimó.

20. Egyes szám a többes szám helyet (névszóban és melléknevekben,
magyar: (jó ember-ek); kaukázusiak, dravida, török nyelvek, néhány paleo-szibériai, óceániai.

21. Számnév, egyes szám használata
magyar: (tíz ember, nem tíz emberek), ural-altáji nyelvek, kaukázusi nyelvek, Grúz.

22. Hangtani hasonlóság a többes ragjainál:
(Szumér -e-ne, Grúz = -ni, Magyar -nyi; Szumér eš, Grúz -(e)n, es .

23. A névszó kettőzése a többes számban: (archaizmus);
óceániai nyelvek.

24. A kölcsönösség kifejezése: lú =ember, lú-lú = egyik-másik ember;
esetraggal: lú-lú-ra = ember-embernek (rész, eset). [Jestin, Abr., 61]

25. A nyelvtani nemek hiánya:
kaukázusiak, magyar, török, óceániai nyelvek.

26. A tárgyeset ragtalan is lehet (látom a házam);
kaukázusi nyelvek, finnugorok, régi magyar, mai magyar (a névmásoknál), tibet-burmai.

27. A mondattani szórend:
kaukázusiak, ural-altájiak, kínai.
a/ Az alany és állítmány közé tett tárgy és határozók.
Az ige a mondat végén:
ural-altáji, magyar, paleo-szibériai, tibet-burmai, paleo-amerikaiak.
b/ A szó helyzete meghatározza az alaktani értékét:
régi finnugor és régi magyar. (Sauvageot, Mondattan, 5-6, kínai, Maláj,
közép-afrikai, bászk.

28. Jelen van múlt időbeli részesülő vonatkozó mellékmondat funkciójában:
Sumér: ( a jövő ember = lú-gin-a = aki jön; a leesett alma = hashur sub-ba);
kaukázusiak, finnugor, magyar, török, bászk, tibeti, dravida, sémi, akkád, hamita.

29. A szenvedő alakot kerüli:
magyar, török, paleo-szibériai.

30. Előragok (igekötők)
akkád, nyugat-kaukázusi, bászk, magyar, szanszkrit, indoeurópai.

31. Belragok:
kaukázusi, magyar (régies), jenisszei nyelvekben, tibeti, bantu.

32. Részeset vonzása tárgyeset helyett (kivéletlenesen);
kaukázusiak, magyar (népies, nem tájszólásban), "néztem neki", ehelyett: néztem öt (kivétel).

33. Kapcsolt igék kiegészítik egymást:
magyar, finn-ugor, szanszkrit.

34. Óhajtó móddal is kifejezhető a "jövő idő"
magyar: [haza mennék], hasonlóképen franciául is (a határozottság helyett.)

35. Óhajtó mód kötőszavai:
szumér he-, ha-, (hu-), Ujgur -hai, magyar-hadd, hagy, (O magyar hug) g>gy.

36. Az ige egyedül is mondatot alkothat:
sumér ba-kú-é = eszik belőle, magyar, török.

37. Névmástővel egyezése:
ujgur, finnugor, magyar.

38. Mutató elemek egyezése:
szumér (e, ne e-ne), magyar (-e, -ne, ne!), török, (tibeti-burma).

39. Mutató névmásokból származó igeragok; e-ne vagy e-ne-ne.
magyar -e, -ne (népies), és a többes szám 3 személy ragja: (-e-)né-ne-(k),
a többes szám "k" jával, egyes szám 3 személy: -e-ne, pl. kell-e-ne (feltételes mód).

40. Megfelelő jövő időrag:
sumér (-de, e-de, hozzá még a rédi -ad), kaukázusiak (gyakorító, kezdő igék részére stb., lásd Dirr, Trubeckoj), magyar; -end, -and, amely egy kissé ősi.

41. Parancsoló módban az igekötőnek a gyök után való vetése (menj el!)
Kaukázusiak, magyar (az összes igekötőket hátraveti), indoeurópai ez csupán az erre minősített igekötőkkel történik.

42. A személy vagy tárgy számjegy mellet, egyes számban van:
szumir (mindig), UA mindig, Kaukázusian (nagy részben).

43. Összetett számnevek képzése: nagyobb+ kisebb;
magyar, török, (A finnugor és indoeurópai nyelvekben csak 11-től kezdve)

44. Tagadó mondat szerkezete. -Nincs tagadó ige:
Kaukázusi (Grúz), magyar, latin, finn.
A tagadás -n jele a magyar, szanszkrit, indoeurópai.

45. Nyomatékszók gyakori használata:
A szumérban: ám, -na-, stb., magyarban: ám, no stb., finnugorok munda-kól.

46. Igék, "álsegédigék",
A szumérban "ag" és "du" igekötővel néha , előfordulnak az ige-komplexumban,
mint kiegészítők, önálló jelentés nélkül. Ezek erősítik az uralkodó igét..
ag = tenni, du = építeni, elkészíteni, kiegészítik az igefogalmat. Az "ag", sőt az
"ang"(ag), "us", "ul" (šu-gid) szumér igegyökök csak a magyarban fordulnak
elő mint képző kiegészítők, bővítők. Így a számos igegyökkel főleg
mozgást kifejező igéket alkotunk. Így az "ag" = tenni-nek megfelel a rag:
"moz-og, dob-og, csep-eg igékben.. az ang = szeret, mérni-nek: szor-ong,
terj-eng az "uš-nak = követni, irányt követni, űz-ni, : köt-öz,
bog-oz az "ul 7"nak = irányitani, ütni: por-ol, korh-ol, unsz-ol, ..
Ezek mindig kiegészítik az igegyököt és nem módképzők, mint
ahogy ez a török nyelvekben megvan.. Az -ag, -eg, -og elemekkel a magyarban
főneveket és mellékneveket is képezhetünk, pl. szúny-og, hany-ag, rész-eg stb.)

47. Kettős tövek mély és magas hangzókkal:
Szumérban uri-eri, emen-umun, a magyarban: kever-kavar, csöbör-csupor.
Ilyenek előfordulnak a török nyelvekben is.

48. Ragok és szóképzők egyezése:
a szumér -ta, Finn -ta, Magyar -tól, -tó. Török -ta, Japán -ta;
A szumér: -ra (részes eset), a magyar -ra (irányt kifejező részes eset),
a török -ra/ru; A szumér -ra (szétválasztó), a magyar -ról, -ró (szétválasztó);
a szumér -še, -eš/uš; a magyar -hez, -hoz, a török -isz;
a szumér al-, a magyar el-;
a szumér e, ne, e-ne, a magyar -e, ne;
A szumér nu, nu-am, nam (tagadás), a magyar ne, nem, Ostjak nem.
Egyébként a finnugor nunáció? nélkül: ei (ejde?, ejnye?) [ez így van a Dravidában is!]

49. Szavak képzése mondat által:
szumér: gaba-nu-zu = vetélytársat nem ismer= derék; gis^-nu-zu =
férfiasságot nem ismer = szűz....nimgir-he-du = igazgató által szerzett,
felfogadott=napszámos....a magyarban: bor-nem-issza (tulajdonnévképpen is),
hánya-veti, szél-verte, bot-csinálta.

50. Igekötők iránymutatása elhelyezése: a szumérban "mu" (mü? =), "ma",
a fontosabbra, a központra; az "-e/i" pedig a kevésbé fontosra, a
széleken lévőkre céloz... a magyarban "meg-" a teljesre, a bevégzettre
céloz; az "el-"a távolodást... a "majd" pedig halogatást fejez ki,
"íme" közvetlenséget (1. az előzőket a nyelvekről).

51. Az alany ismétlése az ige után, névmás által: (St.Langdon, Szumér irodalom , Szövegek)
Kaukázusiak, Himalájai nyelvek, Munda-Kól, Magyar, (a ház meg-épül az).

52. Meghatározatlanságok. A szavak különféle jelentése a mondatban.
(A szumérban pl. "du" = menni, (kivétel) a "du" (ugyanazon jellel)=tenni,
és még számos eset ismeretes...a magyarban: szán- (valamire), szán-
(valakit), ... kerül (valamit), sok-ba kerül; Szanszkrit, Indoeurópai.

53. A beszédrészek sokoldalúsága a mondatok szórendjében:
(Jestin Rövid szumér nyelvtan, 31/32 és 51, 52). Régi magyar.

Svájc, 1977

Másik honfitársunk így ír a sumerekről:
"..a sumirnak nevezett ősnyelvünket olyan nyelvészek fejtették le az ékiratokról, akik magyarul nem beszéltek és a ragozó nyelvek szerkezetét és felépítését, tanulmányaik során, nem tartották szükségesnek elsajátítani. Egyetlen ragozó rendszerű nyelvet sem beszéltek, csak semita, vagy indoeurópai nyelveknek voltak birtokában. Ilyen körülmények között tehát az a nyelv, amit ma "sumirnak" neveznek, úgy van összeállítva, hogy azt beszédre alkalmazni nem lehet és őseink sem tudták volna azt használni. Ezt a nyelvet át kell értékelni! Elsősorban a hangállományát kell kiegészíteni éppen azért, mert a babilóni-sumir-semita kétnyelvű ékiratok alapján - a semita nyelv hangzóállományát használták fel a sumir nyelv hangtani értékeinek a rögzítésére és így a 14 semita mássalhangzó használati segítsége nem ad elegendő alapot a sumir nyelv valóságos kifejezésre.Badiny Jós Ferenc

A sumerekkel sokat foglalkozó történészünk, Dr Bobula Ida így ír a sumer-magyar viszonyról: "Nemcsak az istennevek magyarsága derül ki idővel. Évtizedekkel ezelőtt ismertem egy kedves diákfiút, Simig volt a neve. Megkérdeztem, hogy honnan való ez a név, Nem tudom", mondta vállát vonva. "Somogyi vagyok, soha más, mint magyar nem volt a családunkban. " A választ közel félszázad távolában kaptam meg a sumír glossáriumból. Simig kovácsot jelentett Mezopotámiában. Ilyenféle a Duska név is.... Legyen szabad itt megjegyeznem, hogy különösen a bibliai nevek esetében szükséges, hogy felismerjük: azok nagy része ismeretes volt ezer évvel Ábrahám elindulása előtt, és része a sumír szókincsnek. Ábrahám nem csak a maga és házanépe kultúráját hozta UR sumír városból, mely nagy vallási centrum volt hanem Ábrahám népe később, kanaánita közvetítéssel, másodlagosan is hatalmas sumir-akkád kultúrhatás alá került. Joggal írta George Sarton: "ahelyett, amit oly gyakran emlegetünk, hogy kultúránk gyökerei a görög és a héber, azt kellene mondani, hagy a sumer, héber és görög... "{sumer=magyar}

Ma már kijelenthetjük, hogy a Kr.e. 4000 - Kr.e. 2000 közötti időben Nyugat-Ázsia közlekedő nyelve a sumer volt, vagyis az archaikus magyar! A tengeri kereskedelemnek köszönhetően az egész mediterrán térségben elterjedt. A sumer írásjeleket a Vinca kultúránál is felismerhetjük... Krisztus idejére ezt a nyelvi szerepet az arámi nyelv vette át. Arámi nyelven hangzottak el Jézus utolsó szavai: "ABBA! ELI, ELI, LAMA SABACHTHANI!". De az arámi nyelv már a hun-magyar időkben is létezett. Balkis/Mákédá (arab/etióp) birodalmaának neve SABA volt, ami arámi nyelven 7-et jelent. S ott a napot imádták...

Harappa előfutára - v. párhuzamos építészeti stílus - Gudia király Tellohi palotájának részlete. Fa építőanyagokat távoli vidékről hozatták, de alkalmazták a valódi és az álboltozatot a tetőkészítésnél.(Galgóczy János után)

Mezopotámia:
földrajzi fekvése változatos(folyó völgyek, hegyvidéki legelők), két legfontosabb folyó a Tigris és az Eufrátesz.

Gazdaság:

• árasztásos földművelés (csatornarendszer kiépítése), árpa, szezámmag, búza, datolya termesztése, juh, kecske háziasítása, szarvasmarha igavonásra, szamár teherhordásra használatos, lovat a hegyi népektől veszik át, és harci eszközként használják. Az ókorban még tenyésztett sertés az i.e. első évezredben eltünt. A kutya is háziállat.
• vas felhasználását a jelek szerint a kis-ázsiai hettitáktól vették át, akik valószínűleg a Kaukázusból szerezték be az ércet. A Biblia már a pátriárkális korban említi a vasat (I.Móz. 4:22; V.Móz. 3:11 stb.). Ezeket a szövegeket gyakran anakronisztikusnak [kortévesztőnek] tekintik, mivel sok tudós kizártnak tartja a vas elterjedt használat t az i.e. XII. század előtt. Mégis a közelmúltban a negyedik dinasztia két piramisának falában vasszerszámokat találtak beágyazva. Vastárgyakat találtak a 6., 11., és 18. egyiptomi dinasztia sírjaiban is. A Mezopotámiai Ságir-Bazar, Tell-Aszmar és Mari romjai közül az i.e. III. évezredből származó vaseszközök kerültek napvilágra, bizonyítva, hogy már a történelem legkorábbi szakaszában is állítottak elő vasat. Hammurabi idejéből származó szövegek (i.e. XVIII. század) és az amarnai levelek (i.e. XIV. század) irodalmi bizonyítékok a vas használatára Mezopotámia és Egyiptom területén ebben a korban. Persze, vaskorról akkor beszélünk, amikor a vasat tömegesen állították elő bányászott vasércből, s nem meteorvasból.
• A hettitáktól tanulták a lótartást és kocsikészítést . A ránk maradt hettita írásos emlékek közt az egyik legfontosabb egy kb. Kr. e. 1360-ból származó értekezés a lótartásról. A némi indiai hatásról árulkodó munka szerzője hathónapos tenyésztési időszakot ír le. A leggyorsabb lovak kiválasztásával kezdi, azután ismerteti etetésüket és itatásukat, idomításukat lépésben haladásra, kocogásra és ügetésre, meg a többi napi tennivalót is részletesen. Lehet, hogy a lovakat maguk a kassúk hozták Mitanniból. Hammurapi idején még alig voltak ismertek, 1750 után azonban annyira megnőtt a számuk, hogy jutott belőlük még egyiptomi exportra is. De még mindig olyan sokat értek, hogy királyokhoz méltó ajándéknak számítottak.
• Nyersanyag csak a kőolajszármazékok és a Zab folyó völgyi ólom található Édenben. Többi fémből importra szolult.
• fő építési anyag a tégla (A zikkuratok külső része égetett, belső része szárított téglából, vizelvezetéssel), az alapozáshoz bitument használtak, lapos tetetejű épületekhez a fa-nád-gyékény-sár-szalma kombinációt, illetve a boltozatot alkalmazták.
• megjelenik a fémművesség (bár az olvasztás csak BC 3000 után) , kő- és csontfaragás, az első fúró (újabb felfedezés szerint Indiában már BC9000-ben ismerték a fúrót)
• mivel a városok kb. ugyanazt termelik, alig van kereskedelmi tevékenység közöttük, a távolsági kereskedelem kap fontos szerepet (főleg nyersanyagok behozatala:fa, fém, lazurkő stb.). Importáltak árukat továbbfeldolgozásra és reexportra is. A szárazföldi kereskedelmi utak (szamáron) kb. a későbbi selyemút vonalát követték, tengeren a partmenti, de már vitorlás hajózás volt a szállítóeszköz. Helyzeténél fogva jelentős Éden szerepe az áruk Kelet-nyugat irányú /és vissza/ áramlásában.
• önellátó kisgazdaságok. A városok határát kudurru (határkő) jelölte. Voltak közös csatornák is a városok tulajdonában. Az öntözés biztosította a jó termést. Az árpából emberi eledel, takarmány és sör lett. A kudurru szó megtalálható Nabu-kudurru-uszur, vagyis Nabu, a határkő eltávolító viccesen:Nebolondozzonazúr nevében.
• templom / palota központú gazdasági elosztó szervezet (redisztribúciós rendszer) jövedelme földjeiből, adókból., bérleti díjakból, műhelyeik termeléséből, adományokból és hadizsákmányból származtak ezek egy részét osztották vissza a földeken dolgozóknak illetve a rendszer irányítását végzőknek
• Mértékegységek a sumer társadalomban a súlyra, hosszra, térfogatra, területre stb, már léteztek
• város megjelenése (gazdasági, politikai, katonai hatalom egyszerre) palota-templom (toronytemplom: zikkurat) és polgárváros elkülönülése, átlagos lakossága a sumer idők vége felé 50 000 fő volt, de a helyi háborúk után pl. Ur kb. 30 000 lakossal rendelkezett

Társadalom

• élén az isteni eredetűnek tekintett király (ensi / lugal), akinek elsősorban a hadsereg vezetésében volt szerepe, béke idején főleg jogi feladatokat látott el (törvények kihirdetése)
• a fő irányító és szervező hatalmat a templom képviselte
• városi polgárság (mezőgazdaságból él)
• patriarchális rabszolgaság (főleg nők házkörüli munkára)

Szellemi kultúra

• ékírás (Rawlinson fejti meg 19. sz. közepén). A piktogramokon kívül ékírás is szerepelt a pecséthengereken. A felfelé mutató, függőleges ék jelentette ANU istent és a tökéletes 60-as számot is.
• képzőművészet: nyersanyag ált. az agyag, amit égettek, de találni szobrokat dioritból is, ami a föld egyik legkeményebb anyaga. A kő és bronz alapanyagú edények, szobrok mindennaposak..A relief-ek az egyiptomihoz hasonlóan szalagszerűek és témájuk életképek, háborúk.
• Mivel fémből behozatalra szorultak, az ötvösművészet nem volt túl fejlett. Azért készítettek réz, bronz, igen ritkán arany ékszereket, gyöngyházberekással díszített tárgyakat.
• Fejlett matematikai ismeretek (10-es számrendszer, de a 6 is alapszám volt), geometria, csillagászat. (60 perc, 360 fok, helyiérték alkalmazás) leletek- magyarázatokkal
• AWarka Vase az egyik legrégebbi sumer leletünk. Szerepel rajta a termékenység istennője, Inanna. Az ő nővére volt Ereshkigal (Nergal felesége), a "halottak úrnője". Inanna japán megfelelője Amaterasu napistennő, egyiptomban pedig a Sirius, a Kutya Csillag istennője Inanna.
• Zene: hárfajáték ismert volt.Sumer zeneszerszámok egy angol honlapról.
• Torma Zsófia 1894-ben ismertette kutatási eredményeit melyeket 1875-óta folytatott Tatárlakán. A régészeti ásatások megközelítőleg 11000 tárgyi leletet tartalmaztak. Ezen tárgyi leletek közül a leghíresebb és legjelentősebb a tordosi korong volt. (Hood a tordosi korong jeleihez hasonló írásjelű kornogot talált Kréta szigetén.) A leletek között megtalálthatóak voltak agyagtáblák és emberalakú idolok is. Az idolok ruha keresztpántjának elrendezése hasonlóságot mutatott a Mári-ban talált női szobrok pántjaival.Ennek a bizonyítéknak a jelentősége abban áll, hogy a sumer nép által viselt öltözetek és a korai kárpáth-medencei kultúra viseletében is fellelhetőek azonsosságok.

Politikatörténet

Sumér városállamok kora Kr. e. 3500-2500

• Uruk (Gilgames nevéhez fűzi a legenda a városfal építését), Kis, Ur (Ábrahám szülővárosa), Lagas (Urukagina reformokat vezet be a kistermelők helyzetének javítására) legjelentősebb városok
• állandó harc a városok között az elsőségért (szövetségkötések és hódítások)
• sumér (hun-magyar és részben a dravida népek kivonulása után) első egyesítője és egyben az akkád birodalom megteremtője: Sarrukin (Kr. e. 2300.), az erőszakos katonai egyesítés felborította a hagyományos gazdasági munkamegosztást a síkság és a hegyvidék között ez adott lehetőséget a guti betörésre Kr. e. 2230 körül (A gutikat Tolsztov a hurrikkal azonosítja.- majd a Khorezmiekkel)
  
  
• tengeri kereskedelmen alapuló hatalom
• jól kiépített bürokrácia
• évezred végére szárazabbá váló éghajlat éhínségeket okoz (plusz a szikesedés), birodalom a társadalmi feszültségektől szétesik, nomád támadások érik, (a terület központja végleg áttevődik Babilon környékére) sumér nyelv holt, templomi nyelvvé válik és a sumérok visszamaradottai végleg beolvadnak az akkád népcsoportba
• A magyar szekér szó eredetileg kapcsolatban lehetett a harcszekérrel, mivel a szó alapja már megvan a déli Dravida nyelvben és elég biztos, hogy csak kis változata a sumer gigir =kerék, szekér szónak, dravida [g/k>s] sagar, magyar szekér, szanszkrit sakat. Egyiptomban is sakar volt RA napisten hajója, ami más népek hiedelme szerint inkább a nap lovas szekere volt amit a nap korongja jelképez. Tehát már ekkor elkezdődött a híres turáni lovaskultura. Érdekes hogy a déli Dravida nyelvekben megvan nemcsak a szekér szó mása a sagar, hanem a kocsi is mint kosur. A szekereket általában szamarak húzták. A ló csak sok évszázaddal a "sumer"-ek után terjedt el. Igazán jó harci eszközzé a szekér lassúsága miatt nem válhatott.
  
  
• SEKER: The three gods or trinity of Ptah, Seker (Socharis), and Ausar (Osiris), are intended to represent the god of the sunrise (Ptah), the god of the night sun (Seker), and the god of the resurrection (Osiris). The name Ptah means "Opener," and is usually applied to the sun as the "opener" of the day; and the name Seker means "He who is shut in," that is to say, the night sun, who was regarded as the sun buried temporarily. Now the life of a man upon earth was identified with that of the sun; he "opened" or began his life as Ptah, and after death he was "shut in" or "coffined," like it also. But the sun rises again when the night is past, and, as it begins a new life with renewed strength and vigour, it became the type p. 85. of the new life which the Egyptian hoped to live in the world beyond the grave. Magyarán Seker az Ptah egyik megjelenési formája, a reinkarnáció istene. Mint másik szimbólum: Seker az éjszakai nap, amely éjjel "utazik".
  de: orosz édesség, görög jutalom, héber:Jákob fia/bérlő (Igal, Tolna megyei falu: héber: Ő megvált; Issachar: Tola fia)
  sakar: egypt-deity of cemetery; skrnek írva.
  sakar: arab- pokol a mágusoknak (7pokol van)
  sar/sakar: sumerian (Halloran)- to begin
  

Későbbi ábrázolásokban az assziroknál találkozunk emberfejű, sasszárnyú oroszlánlábú szobrokkal ( lsd. Berlin Pergamon múzeum, kapuőrző démonok), ezeknek azonban jelképes, művészi, nem pedig vallásos, jelentőségük van. Egyetlen sumér-babiloni istenség van, akit oroszlánnal ábrázolnak, Istár ( babilóniaiaknál az élet, a termékenység , szerelem istennője, az asszíroknál a háború istennője), de az ábrázolás itt is csak szimbolikus jelentéssel bír.

A két folyó völgyének istenei emberi tulajdonságokkal vannak felruházva (antropomorfizmus), így vallásuk fejlettebb, mint Egyiptomé. Viszont, ha azt nézzük, hogy Egyiptomban egyistenhit volt, akkor az övék a fejlettebb. A régi korok "Öreg istenei" Anu és Antu az ég istenei, istenkirály, mint Hórusz; Enlil (Mullilla) : An és Ki (Ég és Föld) egyesülésének következménye. Enlil = Lil Úr, a lég(levegő) ura. Kb. BC 2500-tól jelenik meg Éden mitológiájában, amikor a nippuri temploma (Ekur) megépült, s egyben a térség vallási centrumává fejlődött. (Kramer, 1961. p.47). (kb. a hun-magyar népek eljövetele után, jelezve a változást és a folyamatosságot is)
Enlilt dicsőítették, mint az "istenek atyjá"t, a "mennyek és a föld" királyát, "minden föld urát", de Enlil találta fel az ekét és a kapát(pickaxe) is. (Kramer, 1961.p.47-49.) Enlil áldása nélkül város nem épülhetett. Felesége Ninlil (Ninlilla) volt, de testvérét, Ninhursagot emlegették jegyesének is. (Jacobsen p.105) Enlil nevéből eredeztethető a semi Ilu, Éli, Ilah(Allah) istennév is.
A semita Ea, a föld szelleme, a föld felszínén uralkodik, de kedvelt tartózkodási helye az Oceán folyam... Őt magát gyakran nevezik "az Oceán nagy halának"... Birodalmán jelképes hajón vonul végig, melyet gyermekei az istenek kormányoznak, mint Rá fiai a nap bárkáját az egyiptomiaknál. Neje Damkina vagy Davkina, a föld megszemélyesítése. Az isten kiterjeszkedik fölötte, megtermékenyíti, s ölelkezésökből születnek az anyagi vizek, a melyektől minden felvirul. .Bár későbbi isten, de megemlítendő Nanna holdisten neve, akié a szent tehenek voltak. (mint India)

Kish (Heb. qish, bow, power), early third millennium B.C. has mythology of a god, floating in his celestial craft. Kish is an ancient city of Mesopotamia in the Euphrates River valley of present-day central Iraq. Its extensive ruins have yielded valuable archaeological evidence about Sumerian culture.

   From Joseph Campbell’s book The Mythic Image we see the Kudurru, a Babylonian boundary stone shown above is dated to the Twelfth century B.C. and shows the manifestations of deity in the six stages.

   The Kudurru from top down it shows (left to right) the planet Venus of the goddess Ishtar, then the lunar crescent of the moon-god Sin, and the solar disk of Shamash (the sun god). There is a huge serpent (note Tiamat, is Akkadian for "sea," the female half of the primordial couple) winding up the left side of the sculptured stone where the head is above the cup of the crescent moon. This reptile is symbolic of the primal generative waters that surround the universe, support it from beneath, and rain down upon it from on high. As you go downward, stage by stage it is the elements of the watery abyss. The star, moon and solar disk represent the ultimate governing powers of the cosmos.

   On the first of the lower stages are three chapels, or thrones of deities such as Anu, the sky god (light or fire) which is associated with Nuska, the fire god, Enlil the storm god (of the air and atmosphere), akin to Ramman-Adad (Heb. Rimmon) and Ea (Enki, Oannes) the water god in his "sea house," associated with the tortoise of the watery elements.

   Next below are the seats and symbols of the special patron gods of Babylon: Marduk, son of Ea, patron god of the city, whose animal is a dragon; was called the king of the gods. Nabu (Nebo), son of Marduk, a messenger, the god of writing and wisdom, shown as a goat; Ninhurshag-Ninlil, the goddess-queen herself, the Mountain Mother.

   The following two ranges are of this earthly plane, first of the atmosphere all about us and then of the earthly powers below ground.

   The first shows the standards of the guardians of the four world quarters. It has a bizarre hawk’s head at the left and double-lion column beside it are emblems of two monster-slayers, Zamama of Kish and Ninib of Nippur; the enshrined image of a horse’s head is an Aryan, warrior god; and the miserable eagle to the right is a war god.

   Below ground sits the goddess Gulu, (the earth-goddess; also Ninmah, goddess of the underworld), where the cosmic serpent begins to rise. She is the patroness of herbs, healing, life, as her flowered garment shows. Hands lifted in prayer, she sits with her dog, defender of homes, while before her a Scorpion Archer mounts guard at the uttermost bound of the earth (cosmic sea), to defend against demonic powers and protect the rising and setting sun.

   Beneath all, in the abyssal sea are the symbols of the four elements of which all things above are composed; at the right, the lamp of Nuska (Nunska), a god of fire; at the left, the bull and thunder-sign of Ramman-Adad (Heb. Rimmon), an air and storm god; below, the scorpion, earth-dwelling dealer of death; and above, the swimming tortoise, here supporting with his feet the entire cosmic mountain. The ones on the bottom have connections to those on the top.

Idegenek

not rare to read in Indian scriptures about the Sakas, Kushans (Da Yuezhi), and even the Hunas (White Huns or Ephthalites) being considered as Mlecchas (foreigners, outcastes), Asuras (demons), etc. (Dhillon 1994, 15).

A hanyatlás útján: Az ókori birodalmak bukását tévhit személyekhez kötni. A hanyatlás benne volt a "program"-ban, szinte kivédhetetlenül. A mezőgazdaság fejlődésével nőtt a terület eltartó képessége, városok alakultak ki. A városok kialakulásával megjelentek a csírái a tömegtermelésnek, ami maga után vonta a kereskedelem fellendülését. A virágzóvá váló városok csábítóan hatottak a távolabbi területek népességére is,ezért megindult egy beszivárgás a nagyobb települések irányába. Ezen felül a jólét is magasabb népesség szaporulatot eredményez. Sőt, a jól táplált ember életkilátásai is mások, mint egy alultáplálté...Viszont egy idő után a talajerő utánpótlás hiánya kezdte megbosszulni a tudáshiányt: szikesedés, csökkenő terméshozamok --> nehezedő életfeltételek. Jó gyógyszer rá a gyarmatosítás: Friss, még nem agyongyötört területek művelés alá vonása. Az orvostudomány gyakorlatilag nem létezett. A növekvő városok a szennyvizelvezetési problémák, a szürt kútvizek hiánya és a zsúfoltság a fertőzések melegágya. Egy-egy nagyobb járvány akár egész városokat kipusztíthatott. A mezőgazdaságra alapozott ellátás és a raktározási gondok (ha voltak raktárak!) függővé tette az embereket az időjárástól (jó időjárás - dúskálunk, rossz időjárás - éhezünk.) A sáskajárástól a rágcsálókig számos veszély fenyegette a megtermett eleséget is, az állatok hordozta fertőzés megjelenése csak egy plusz volt... A városi lakosok valaha szabad pusztai népek voltak. Egyre több ember szólt bele életükbe, törvények szerint kellett élni. A zsúfoltság az egymás közötti surlódások növekedéséhez is vezetett, s mindez növelte a lelki terhelést. Stressz alatt éltek az emberek, ami szintén egészségkárosító és lázadásra inspiráló helyzet. A városok csillogása messzire látszott. A könnyű zsákmány a gyarló ember fantáziáját megmozgatja: A puszták kóbor népe gyakran támadta a városokat az élelem és a használati tárgyak birtoklásáért... A vagyonosodás differenciálta a népességet. A társadalom aljára szorult emberek számára egy pont után már nem marad más választás, csak a "győzni, vagy meghalni"... Ezekért a problémákért állítom én azt, hogy nem feltétlen külső ellenséget kell keresni egy nép bukásában, mert minden tettünk magában hordozza büntetését is.. Mindettől függetlenül KI.EN.GIR területén a hun-magyar-dravida népek fokozatos elvándorlása, s a helyüket betöltő semita népek számának növekedése okozta a kultúraváltást a térségben. Sargonnak szerintem nem véres, nemzetek közötti harcokban kellett megszerezni a hatalmat, csak saját - semita - népével kellett elismertetnie hatalmát. ...és az indoeurópeiak felé: én nem láttam sehol ivócsészét Sargon oldalán...(néhol már látni vélték..) A sumer eredetileg egy nyelv volt a sok között, csak ez vált a közvetítő nyelvvé, amit mindenki átvett. A későbbiekben beáramló sémi népek nem tudni, hány nyelvet beszéltek, mire az akád lett a kizárólagos. A legfontosabb identitásképző elem a nyelv, a közös kultúra volt - ez jelentette a tágabb értelmű összetartozást, és a város, amelynek lakója volt az illető, és amely város istenének védelmét élvezte - ez volt a szűkebb. Ez a kultúra a 3. évezred közepén már kétnyelvű volt. Már ekkor látszik, hogy az etnikai határ is fokozatosan tolódott egyre délebbre. Ebben az időben (BC 2500 előtt) már elkülöníthető két kultúrahordozó hagyomány: egy északi kétnyelvű, és egy déli egynyelvű. A hun-magyar népek távozta által keletkezett kultúrális törés látszik abból is, hogy a királyok kezdték magukat isteni származásúnak neveztetni, s magukról himnuszokat iratni. A "sumer" városokban Kr.e. 3500 táján még azonos mennyiségben vetettek búzát és árpát. Viszont a búza nehezen türte a szikesedést. Kr.e. 2500ban már csak 15% volt a búza, a többit az árpa adta. Kr.e. 2100ban Ur abbahagyta a búzatermelést. 2000-től Isin és Larsa is felhagyott a búzatermesztéssel, 1700-tól pedig egész Mezopotámia. A "sumer"-ek fokozatosan elvándoroltak. Az északi városok már a "sumer" időkben (BC 2500 előtt) is zömében akkád nyelvűek voltak, a tendencia felgyorsult, s hamarosan csak mutatóban maradtak "sumer"-ek a tájon. Már Nippur és a papok áldása nélkül is uralkodó lehetett Sargonból, akit majd követnek a gutik és az amurruk... Az erkölcs is hanyatlásnak indult. Ami nem volt nehéz, azt vitték...Urukagina lassan már csak önmagában bízott: Ő felügyelte a raktárakat, a kereskedelmet, halászatot. a hivatalnokokat, adóbegyűjtőket..a végén már mindent. Azaz semmit. A hanyatlás leírását láthatjuk a The Lament for Sumer and Urim versekben is. Sometime before the 25th century bc the Sumerian Empire, under the leadership of Lugalanemundu of Adab (flourished about 2525-2500 BC), was extended from the Zagros to the Taurus mountains and from the Persian Gulf to the Mediterranean Sea. Subsequently the empire was ruled by Mesilim (fl. about 2500 BC), king of Kish. By the end of his reign, Sumer had begun to decline. The Sumerian city-states engaged in constant internecine struggle, exhausting their military resources. Eannatum (fl. about 2425 BC), one of the rulers of Lagash, succeeded in extending his rule throughout Sumer and some of the neighboring lands. His success, however, was short-lived. The last of his successors, Uruinimgina (fl. about 2365 BC), who was noteworthy for instituting many social reforms, was defeated by Lugalzagesi (reigned about 2370-2347 BC), the governor of the neighboring city-state of Umma. Thereafter, for about 20 years, Lugalzagesi was the most powerful ruler in the Middle East. By the 23rd century bc the power of the Sumerians had declined to such an extent that they could no longer defend themselves against foreign invasion. The Semitic ruler Sargon (reigned about 2335-2279 BC), called The Great, succeeded in conquering the entire country. Sargon founded a new capital, called Agade, in the far north of Sumer. A harmadik évezred közepén a magyarok távoztak Mezopotámiából. Egy részük a turáni népességet segítette, majd távolabbi vidékekre terjesztették ki telepeiket. Ebben az ô településeik az Aral-tó és az Amu-Darja folyó mentén, egészen Fergánáig, a turkesztánihoz megtévesztésig hasonló cserepekkel./G.F.Dales Turkestan, Prop. Kunstgeschichte XIII./ Ezután jelenik meg kínában a búza és a szarvasmarha nyugatról. A legtöbb párhuzam a mezopotámiai Ubaid korra mutat, mint végsô forrása. Sok ezer év távlatából is látszik, hogy a sumer hatalom a B.C. 24. századtól hanyatlásnak indult. Uruinimgina (B.C. 2365) már jelentős reformokra kényszerült az egyiptomi Userkaf-hoz hasonlóan.A Sumer birodalom I.Sargon trónralépésével megszünt. (B.C.2335).Megkezdődött az akkádok kora.

Később még egyszer "magyaros" nép vette át a vezető szerepet a két folyó környékén, a kasziták. A sisak tetején a madár, mint a hun koronán Ordosban.

Sumer linkek:
Mezopotámia?, IE szemmel
Hámori Frédi gyüjteménye
Padányi
Cuneiform, Shumer
Magyar szavak, más nyelven
Sumir-magyar nyelvazonosság
Káldeától Ister-gamig
A Sumer hitvilág..
A magyar nép eredete
A ragozó nyelvek őshazája
Sumer nyelv
Ókori írásrendszerek

---

Magyarázatok:

Sumeru (Sanskrit) Exalted Meru. Sumeru The great mountain that is the axis of the universe. It is also called Meru and Mahameru. It extends upward through the center of the earthly planetary system, and on its upper peak lies Satyaloka, the abode of Lord Brahma.   (See also: Sumeru , Bhakti, Bhakti Yoga, Bhakti Dictionary, Body Mind and Soul)

Pesti István

---

Nyitóoldal