Etym2

Etimológiai kalandozások

Istvántól elindulva
Etimológusaink szerint az István név a görög "koszorú, korona" (Stephan) magyaros változata. Megegyezik a Stefi, Steve, Sztyepan nevekkel. Győzelmi szimbólum This name derives from the Ancient Greek name “Stéfanos / Stéphanos (Στέφανος)”, meaning "crown, garland, wreath, honor, reward, any prize or honour", which in turn derives from “stéphō ‎(στέφω)”, meaning “to put round, to surround”.
Egy amatör nyelvész és a tüzhiányos etimológiája. S ahhoz egy nyelvészeti kiegészítés.

Mint látjuk, Géza fia Vajk a keresztségben az első mártir nevét kapta. Azt is mindjárt törökösen, "i" hanggal kezdve. Ö lett "Turkia pictoc králesz"-e, ahogy a latinok nem mondanák.

iste-phan
Combining form used in adjectives of appearance
Germán nyelvekben a step- változata a "ste-". Az "-isti" suffix helyhatározó. Pl Gallos (French) Gall-isti (in French). Egyéb IE nyelvekben: art-ist.

Mit jelent a fan ? (iste-fan)

Appear
phantasm: a ghostly appearing figure (megjelenés)
epiphany: An epiphany is the moment when someone suddenly realizes or understands something of great significance or importance. (megmutatkozás, megtestesülés)
Phanes
Phanes was a male God, in an original Orphic hymn he is named as "Lord Priapos" although others consider him androgynous. Phanes was a deity of light and goodness, whose name meant "to bring light" (Lucifer?) or "to shine"; a first-born deity, he emerged from the abyss and gave birth to the universe.
[< Greek -phanes, adj. derivative of phaínesthai to seem, appear; compare allophane, -phany] Vízkeresztkor: epifánia - az isten megtestesülése.

Pan
Pan (Greek polytonic|Pán, genitive polytonic|Pános) is the Greek god of shepherds and flocks, of mountain wilds, hunting and rustic music: "paein" means to pasture. He has the hindquarters, legs, and horns of a goat, in the same manner as a faun or satyr. He is recognized as the god of fields, groves, and wooded glens; because of this, Pan is connected to fertility and season of spring.
P -F hangváltás
Faun: equivalent of Greek Pan. (Lásd Pyre > Fire) Mondjuk, fauna alatt állatvilágot értünk, a pan pedig a kecskelábú félisten.

Pan jelentése különböző nyelvekből: kenyér, tüz, víz, nyíl, fog, úr, őr, kéz. Megjegyzem, a másik angolna nép, az aleman országát is nevezik Tysk-landnak is, ami nem Toscana. Ellenben a Niphon szintén fogat is jelent. Talán a szakák nyoma Ó-szaka területén ? Mah-szaka, a holdvándor.

Phanagoria
There is a certain Phanagorus (Phanagores, Phainagoras), mentioned in the ancient literary tradition,2 who comes from the city of Teos; it is believed that he was the founder of Phanagoria; thus, the city was named after him. The name of the city varies in different sources (Phanagoreia, Phanagoreion, Phanagoria, Phanagorou polis, Phanagore, Phanagura, and Phainagora). A phanagoriai Aphrodite neve Apaturia volt. Grimm legszebb meséiben a szanszkrit "p" (pitár) "f"-re vált a gótoknál (fadar).

Circassian
Phanagoria volt a fövárosa "Palaia Megale Voulgaria"-nak (Nagy Bulgária Kr.u.7.sz.). Rövid történelem

Fan
A szeméremdomb régies neve. Ma már csak a fanszörzet szóban fordul elö. Fanale (ol., a görög phanos-ból) a. m. világítótorony, világító hajó, hajólámpa. (Phanagoria > Fanagoria) Vajon kapcsolatba hozható a FA szavunkkal? S itt nem a családfára, hanem a világító anyagra gondolok.

Kincs

kincs
Hogy a kincs szavunk iráni eredetu, azt rég sejtették ; BEREGSZÁSZI már 1794-ben veti össze a perzsa gang (geng) (the saurust) szóval, a melyet kendschnek ír, így takargatva azt a nehézséget, a mely a szókezdetben mutatkozó eltérésben rejlik. M. két megoldást ajánl: «Óperzsa szókezdo k az újperzsa nyelvjárásokban nem változik g-vé, tehát a magy. kincs szókezdojének alakulatát a magyar nyelvtörténetben nyerte, vagy pedig — mint a koszt, köd, köles és kaszúr szavak esetében is fölvesszük tagauri-oszét (g>q) hangsajátsággal van benne dolgunk).
Kincs: Kirghiz: kencs. Kurd: gencs. Gruz: gandzsi. Örmény: ganj. Perzsa: ganj. Arab: kanz [ejtsd: kenc]. Thai: szombát?.
Kincsem Kurd helynevek
Nugr' lt of the Oka River on the border with Balochi area – Kurd. niqar, Pers. nogre and other similar Iranian “silver”. Iranian words are considered borrowed from Ar. nugrat "molten gold or silver, molten ore, gold or silver coin" (BLAŽEK VÁCLAV. 2018: 18). The Buddhist version of the Sogdian language for the name of silver has the word "n'krt'k", according to V. Blazhek, akin to the Tocharian nkińc "silver".

Ezüst/Silver: Algerian: faddi. Yoruba: fadaka. Welsh: arian. Scots: siller. Slavic: srebro. Chinese: yin. Latin: argentum.
Silver: A nkińc
Vaclav Blazek tokár ezüstje: A *nkäńc and B *ńkańc.
The process by which the Sogdian feminine adjective n  ktync /nŻak(e)tŻenˇc/ ‘silvern’ was adapted to the phonotactic rules of Tocharian can be reconstructed as follows:
/nŻak( e)tŻenˇc/ > *n(e)katenc < *nkacäńc < A *nkäńc and B * ńkańc The process by which the Sogdian feminine adjective n ? ktync /nŻak(e)tŻen?c/ ‘silvern’ wasadapted to the phonotactic rules of Tocharian can be reconstructed as follows: /nŻak(e)tŻen?c/ > *n(e)katenc > *nkacäńc > A *nkäńc and B *ńkańc °. Yukagir kin??=moon. The haplological shortening has ananalogy in e.g. B eńcare ‘disagreeable, unwelcome, unpleasant, unfriendly’ < *eńcäńcare =the negative pre?x *ćn- + cäńcare ~ cińcare ‘agreeable, lovely, charming, delightful’ (VanWindekens ???? ). °. The haplological shortening has an analog y in e.g. Beńcare ‘disagreeable, unwelcome, unpleasant, unfriendly’ > *eńcäńcare = the negative preﬁx *ćn- + cäńcare∼ cińcare ‘agreeable, lovely, charming, delightful’ (VanWindekens : ; Hilmarsson
Kecel, a town in Bács-Kiskun county – Kurd. keçel "bald". Kurd is a village in Tolna county.
A Pan/Ban jelent "őr"-t is. Akkor a "Pan-agora" az "minden piac" vagy a "piac őre"?

Tochar

, a körkapuk népe
Mint emlékezünk, a tochar nép számlájára írjuk a sok kunhalmot Bohol szigetén. Csokoládé dombok.

Or(r)om van a balhéhoz
or* (nnt) "wood". > Orman = forest (turk)
A szláv "gora = hegy, erdő" jelentésü. Az ógörög orosz=hegy. A Gothic "triu = wood, tree". A tri a "tur=kapu" változata, s a kapu jele a 3-as hegy volt.
Még erdö
OPrus garian (< *gworh-ˇ. 'tree', Lith giriŕ (îem. gire) (< *g*th-)'forest', Latv dziya - dzire 'forest', OCS gora 'mountain', Rus goră 'mountain'.

kígyóhal (angolna):
Middle Irish esc-ung ‘eel’ (< *‘water-snake,’ ung < pre-Celtic *angwhō), OHG unc ‘snake,’ and Greek ékhis (m./f.)
‘viper’ (< pre-Greek *éghi-), ékhidna ‘id.’ (< *ékhidnya), Armenian iž ‘snake. *Vnghel- or *Vnghur- (plus other suffixes) ‘eel’ [: Latin anguilla ‘eel’ (in its form influenced by anguis), Greek énkhelūs. (f.) ‘id.’ (influenced by ékhis), Old Prussian angurgis, Lithuanian ungurýs (Russian úgor', etc.). Austronesian nyelvekböl a "nimet=kígyó". Ale-man pedig angolna-ember.

kāp- (vt.) ‘desire, crave, want’
TchA kāp-, B kāp-/kāw-. Latin cupiō ‘desire, long for,’ Sabine cuprum ‘good’ < ‘wished for,’. Héber kap= palm/tenyér.
- [: Greek káptō ‘gulp down,’ Latin capiō ‘I take,’ Albanian kap ‘take, grasp,’]

āppo* (n.) ‘father’
TchB āppo is clearly attested as ‘father’ rather than ‘forefather’ or the like. Thomas (1988) equates A āp with B āwe, q.v. but phonologically much more natural is the equation with āppo. ∎TchA āp and B āppo reflect PTch *āppo whose closest ally would be Greek áppha ‘dad,’ áppa, apphûs, etc. In both Greek and Tocharian we have affectionate, "nursery", terms (VW:166, Frisk, 1960:137). See also appake.

Sodor az ár

Tochar AB ār- reflects PTch *ār- but further connections are a bit murky. It is generally assumed that this word must be, in some way, related to the widespread PIE *h₁e/or- ‘move, stir, rise up’ (the Hittite cognates would seem to assure a reconstruction *h₁or-, since an initial *h₃-persists as Anatolian h-) [: Sanskrit íyarti ‘sets in motion,’ ṛṇóti ~ ṛṇváti ‘rises, moves’ (intr.), Avestan ar- ‘sets in motion,’ Armenian y-aṙnem ‘rise, stand’ (intr.), Greek órnūmi ‘urge on, incite; make to arise, call forth,’ Latin orior ‘rise, stand up, arise,’ Hittite arāi ‘rises,’ ari ‘arrives, reaches,’ artari ‘stands up,’ arnumi ‘sets in motion,’ etc.
The undoubted descendant of PIE *h1or- is TchB er- (A ar-) ‘evoke, produce.’

kārp- Kárpátok? Dupla plural? ("t" és "k") kārp- kārp- (vi./vt.) G ‘descend, come down, step down’; K ‘make descend, lower’
G Ps. IV /korpo-/ [MP korpomar, -, korpotär//; MPImpf. //-, -, korpyentär]; Ko. V /kārpā-/ [A -, kārpat, kārpaṃ//-, -, kārpaṃ; Inf. kārpatsi]; Pt. Ib /kārpā-/ [A karpāwa, karpāsta, kārpa//karpām, -, -]; PP /kākārpā-/;
K Ps. IXb /kārpäsk^'ä/_e-/ [MP -, -, kārpästär//]; Ko. IXb (= Ps.) [AOpt. kārpäṣṣim, -, -//; Inf, kārpäs(t)si]; Pt. IV /kārpäṣṣā-/ [A -, kārpäṣṣasta, -//; MP -, -, kārpäṣṣate//]; PP /kākkārpäṣṣu-/ (K-T) ette korpyentär pitwā[t] św[ātsi] ‘they descended below to eat alms’ (430a3); mäkte wranta ckentameṃ kārpaṃ ‘as the waters descend from the rivers’ (30a8), kārpaṃ mātri kātsane camel enka[lñeś] ‘he will descend into the mother's womb to grasp at birth’ (113a3); Ylaiñätñe weṣsa karpāsta ‘thou didst descend under the guise of Indra’ (TEB-58-22); śak karmaṣṣai ytāri tā_u paṣṣimar ñiś kārpäṣṣim alyenkäṃnne ‘may I practice the way of the ten deeds and may I make [them] descend on others’ (S-3a4); śaiṣṣe ñäkta karpäṣṣasta ytārine /// ‘O Lord, thou hast made the world step down on the way’ (212a5). -- kakkārparmeṃ.
kakkārpäṣṣormeṃ. ∎AB kārp- reflect PTch *kārp- whose nearest relatives would seem to be Old Norse hrapa ‘fall; hurry,’ Modern Low German rapp ‘quick,’ sik reppen ‘hurry,’ Middle Irish crip ~ crib ‘quick’ (P:935; VW, 1962a:180, 1976:196; MA:285). The Germanic forms would seem to presuppose a PIE *krob- while Tocharian would presuppose *korb-. One or the other must show metathesis (the Middle Irish, from *kṛb-, is indifferent). TchA with its present kārnā- (< *kārpnā-) and preterite *kārpā- may show an older state of affairs in Tocharian. Or, A *kārpnā- and B korpo- may both be analogical creations designed to differentiate the present from the subjunctive kārpā-. In any case, we seem to have the entire Tocharian paradigm built around an old o-grade present (see Jasanoff, 1979) *korb- (or, of course, *krob-).

Trappol: ügetés. Eredet [trapp < német: Trapp (trapp, dobogás) < germán: trappeln, traben (szalad, nem szinoníma a vágta)].

Szelényi Imre: az Aegei-tenger lakatlan szigetén megalapítják KÁRPÁT (görögösen KÁRPÁTOS) városát. A történelmi folytonosság érvényesül itt is, mert KÁRPÁT eredetileg os szumér város volt az Eufrátesz völgyében Szíria határán. Az elnevezés a „KARPI” törzs után történt és e néptol származik a KÁRPÁT szó.
De a Kar-path-os értelmezhetö a kar-ok útjaként is.

Karp-athos tagolásban az "athos" egy mitológiai óriás neve.
Atho: Trák isten. Carp pedig egy halfajta.
Ancient Greek: Karpos v.minek a termése. A native plant called Karpasos that can be found on that Island.
Mérgezö növény - tüzálló
Kallimachos made for the statue of Minerva in the Acropolis at Athens a lamp of gold, the wick of which was of ‘karpasiau flax’, which he states is the only flax inconsumable by fire. Some have interpreted the words ‘karpasian flax’,——as meaning mineral flax from the Karpasos, the north-eastern promontory of Cyprus, but apart from the fact that there is no record of the occurrence of asbestiform minerals in that locality, it seems clear that the word is derived from (feminine in the singular, but neuter in the plural ), which properly signifies cotton, being identical with the Sanskrit , though it has been used for a fine variety of flax produced in Spain. De van, aki szerint "Karpathos=soft stone". A Karp jelenthet démont is, a carpat pedig kocsit.
Sziklás hegység
Thracian Greek Karpates oros, probably literally "Rocky Mountain;" related to Albanian karpe "rock." Nem rokon a "Carpe diem". De lehet a "carpat=kocsi" illetve karp=demon is. Arutani (uruak): "cloud= karapaso. A "felhö" elnevezés máshol is feltünik a vádorok közelében, pl a chachapoya harcosok nevében. De a volga=felhö germán eredetü. The Russian hydronym Volga (?????) derives from Proto-Slavic *vňlga 'wetness, moisture', which is preserved in many Slavic languages, vlaga (?????) 'moisture',

Gene
Roughly 97% of the samples belonged to Native American haplogroups A2, B2, C1 and D The non-Native American haplogroups H and U were only observed in the Chachapoyas set with a frequency of 4.9%.

Carpeta és carpet
Elso ránézésre egybol a kárpit szó jutna eszünkbe, azonban a spanyol szó jelentése ’dosszié’, ’akta’, illetve az informatikában ’mappa’, (régebben) ’könyvtár’; az angol szó pedig ’szonyeg’-et jelent, amely valóban közel áll a magyar kárpit jelentéshez. A szonyeg spanyolul viszont alfombra, amely arab eredetu szó (< al-?ánbal); az angol ’mappa’ pedig folder.

PIRKAD és párkák.
pa¨rk-2 (vi.) ‘arise; rise, come up [of celestial bodies]’ Ko. V /pa¨rkaŻ-/ [A -, -, parkam?//; MPOpt. -, -, pa¨rkoyta¨r//; Ger. pa¨rkaŻlle]; Ipv. /pa¨rkaŻ-/ [MPSg. parkar]; Pt. Ia /pa¨rkaŻ-/ [A -, pa¨rkaŻsta, parka//]; PP /pa¨rko-/ tu-ya¨knesa aurtsana ais´amn~enta pa¨rkam?-[m]e ‘suchwise broad knowledge will arise to them’ (PK-16.2b6 [Couvreur, 1954c:85]), puŻwarne hom yamas?lya laŻnte rinale pa¨rkalle ma¨sketra¨ (M-3a6); [kaum?] pa¨rkasta ‘thou hast come up [like] the sun’. Biztos, hogy a hajnalra szükült le a jelentés? Mert, ha nem piros az ég alja, akkor is pirkad kora reggel, amikor kel fel a Nap.

ama¨ks?pa¨nte* (n.) ‘± wagon-master’ (tocharB): Avestan panta° (m.), Armenian hun, all ‘way,’ Greek po´ntos (m.) ‘sea,’ OCS po?t? (m.) ‘way,’ Old Prussian pintis ‘id.,’ etc. (P:308-309)] (cf. Adams, 1984b; MA:625). /kärp=leszármazott/. Hittite karp- which in the middle means both ‘finish’ and ‘rise.’ Sanskrit vär ‘water’ or a putative TchB 2wa¨rs- ‘spot, stain.’

Panta rei :) (Heraclitus), "everything flows".
The Germanic word is from PIE root *pent- "to tread, go" (source also of Old High German fendeo "pedestrian;" Sanskrit panthah "path, way;" Avestan panta "way;" Greek pontos "open sea," patein "to tread, walk;" Latin pons (genitive pontis) "bridge;" Old Church Slavonic pǫti "path," pęta "heel;" Russian put' "path, way;" Armenian hun "ford," Old Prussian pintis "road").

Pesti István 2023 január

Nyitóoldal